Janó Ákos: Falu a pusztában - Cumania könyvek 1. (Kecskemét, 2002)
I. A történelem sodrában - Egyházak, iskolák
Fedezet: Tőkepénz kamata.....................................................................61 Ft Egyházi adó........................................................................ 250 Ft Vegyesekből............................................................................10 Ft_________ Összesen.............................................................................. 321 Ft 1894-ben készült kimutatás az egyház teljes vagyonáról: A szenteszközök értéke.................................................................204 korona Imaház, lelkészi lak és melléképületek 400 öl területen...........2 200 korona 6 hold és 496 n. öl szántó.............................................................. 550 korona Lelkészi régi szántó, 12 hold és 1470 n. öl.................................. 259 korona A legelő tagosításából 3 hold és 1330 n. öl.................................. 337 korona 1 hold szőlő.....................................................................................200 korona 1200 n. öl kert............................................................................... 180 korona 1 hold temető................................................................................. 200 korona Összesen:....................................................................................4 130 korona Az első szanki iskola a Szőlősoron egy kis tanyai háznak egyetlen szobája volt, amelynek földjén ült az öt-hat főből álló „tanuló ifjúság”. A „tanév” mindössze pár hónapig tartott tél idején. Alighogy kitavaszodott, a gyerekeket a szülők mezei munkára, jószágőrzésre fogták - írja Dinnyés Lajos tanító Szánk község történeti adatai című kéziratos munkájában. A tanulók számának növekedésével ez az iskola nem felelt meg az igényeknek és a fenntartó kunszentmiklósi egyház-vezetőség feltételeinek. A pusztán élő családok gyermekei oktatásának és valláserkölcsi nevelésének hiánya az anyaegyház számára is súlyos gondot jelentett, amit megfelelő iskola építésével és tanítói állás megszervezésével láttak megszüntethetőnek. 1855-ben Juhos József kunszentmiklósi jegyző azt jelentette a presbitériumnak, hogy a szanki lakosok hajlandók volnának saját erejükből iskolát építeni, ha a tanács átengedné a szőlők végében lévő juhszín helyét, és az erdőből fát adnának az építkezéshez.145 A szándék és igyekezet nem maradt eredménytelen. Pap Zsigmond kunszentmiklósi főbíró nemsokára azt jelenthette a tanácsnak, hogy „felsőbb rendelkezésre, részint Szánk puszta áldozatából, részint a város ajándékából a szanki iskola kész.” Kérte a tanácsot, nevezzen ki oda tanítót, akit a szankiak fizetnek. Az 1855-56. iskolai évben már Török Gábor tanítót találjuk Szánkon. Fizetése gyermekenként 2 forint, emellett természetbeni juttatás részére lakás az iskolaépületben, az iskola és a temető között másfél hold kert, valamint 6 hold föld szabad használata, amit a szülők tartoznak megművelni, a termést betakarítani, 145 Kunszentmiklósi iratok, 1855-56. BL. 67
