Janó Ákos: Falu a pusztában - Cumania könyvek 1. (Kecskemét, 2002)
I. A történelem sodrában - A puszták felosztása
fogadták Danszky Mihály majsai építőmester tervét és költségvetését. A községháza és jegyzői lak felépítésére később Újszászy János és társa, Lantos István félegyházi építőmesterek 16 600 koronás árajánlatát fogadta el a képviselő- testület.97 98A kivitelezők az építkezést meg is kezdték, de az csak 1904-ben fejeződött be. A PUSZTÁK FELOSZTÁSA A szaporodó népesség nyomása és az árutermelés fejlődésének kényszerítő hatása következtében elkerülhetetlenné vált a még közös használatú pusztarészek teljes felosztása és egyéni tulajdonba adása. Ez a terület minden kötöttség nélküli szabad használatát és szántóföldi termelésre történő átalakítását eredményezte. A mezőgazdaság átalakulásának folyamatát az Alföld tanyás településeire kiterjedően nyomon kíséri, s a kialakuló új gazdálkodási rend általános sajátosságait és vidékenként megnyilvánuló formáit behatóan ismerteti Balogh István Az alföldi tanyás gazdálkodás című alapvető tanulmánya, amely a mi területünk sajátos agrárfejlődését és népesedési viszonyait is érinti. A városokban és falvakban felduzzadt népfelesleg előbb csak a helységek saját határait árasztotta el, később kiterjedt a távolabbi pusztákra is, amelyek gazdái nem látták érdemesnek saját nagyüzemi gazdálkodás kialakítását, vagy nem is voltak rá képesek, ezért a puszták felosztásával kapott távoli birtokaikat eladogatták az intenzív művelésre vállalkozó parasztoknak és pásztoroknak. így népesítette be a szomszéd vagy egészen távoli helyek szaporodó szegénysége a pusztákat. Az „új honfoglalók” minden támogatás hiányában, csupán a maguk erejében bízva, szinte emberfeletti munkabírással, a saját birtok reménységével vállalták azt a hallatlan erőfeszítést, amit a futóhomok megkötése, vagy a rossz talajú, nehéz művelésű puszták termővé tétele jelentett. A felosztás után egy-két év alatt megsokszorozódott a szántóföldek területe, a tanyák és a tanyai népesség- 98 szama. A volt pusztán élő, földműveléssel foglalkozó gazdák is kérték, meg Kun- szentmiklós gazda társadalma is belátta, hogy a távoli földeken a gazdálkodás hagyományos formáit nem lehet fenntartani, emiatt egyre inkább hangot kapott a nagy közös legelők, baromjárások felosztásának gondolata. A közbirtokosság 1891. január 15-re a „közföldek” felosztása tárgyában gyűlést hívott össze Kun- szentmiklósra, s ezen az elgondolás határozattá érlelődött. A közbirtokok felosztása a következő év tavaszán meg is történt. A járásokat a redempcióhoz való hozzájárulás arányában osztották ki. A kunszentmiklósi birtokosok, akik a felosztás után a szanki, nagyrészt homokos talajú legelőket a nagy távolság miatt nem tudták rendszeresen művelni, 97 Közgyűlési jegyzőkönyvek, Szánk, 1902. április 7. BL. 98 BALOGH István 1965. 458^159. 40
