Janó Ákos: Falu a pusztában - Cumania könyvek 1. (Kecskemét, 2002)
I. A történelem sodrában - A puszták felosztása
legtöbb esetben igyekeztek megválni kapott redempciós jussuktól, azokat olcsón eladogatták. A környékbeli és távolabb eső helységek nincstelen vagy törpe- birtokos lakosai ilyen módon kisebb-nagyobb birtokrészekhez jutottak. A másutt eladott 3 hold jó termőföld árából itt 30 hold homoki legelőt vásárolhattak, s azt kitartó munkával, gyümölcsfákkal és szőlővel betelepítve, „mintagazdaságokat” alakíthattak ki maguknak. A nagy földszerzési lehetőségekről, a gyors meggazdagodásról a vidéken legendák születtek, s ezek az újabb nemzedékre hagyományozódtak. A hagyomány szerint Kunszentmiklóson eladott egy hold föld árából Szánkon akár 50 holdat is lehetett venni. A kunszentmiklósiak nem sokra becsülték a szanki földet. A pásztorok a föld árát sokszor nem is pénzben, hanem jószággal, főként birkával fizették. A juhászok az elbeszélések szerint egy holdhoz már egy-két birkáért hozzájuthattak. A falu alatti jobb minőségű földek ára holdanként két-három birka volt." Zelei János adatközlőnk (1878-ban született) apja juhász volt a szegedi földön, s 21 hold földet vásárolt itt a felosztás idején. Öt holdat lehetett venni két ürüért. így vásárolta a földet Rácz Ferenc számadójuhász is. Gál Miklósné apja öt forintos redempciót vett még a puszta felosztása előtt egy kostökacskóért, másik öt forintos redempciót pedig egy bakpulykáért. László Mihály dédapja is Szeged környékén volt juhász. A határ felosztásakor összevásárolta a földeket, amelyeket később maga is, meg utódai is gyarapították. Övéké lett a Segesvári (Szokonya) birtok egy része is. Őket később a falu egyik legmódosabb családjaként ismerték. Kiss Elek József földje a felosztás után eladásra került, az egészet Rácz Ferenc vette meg. Az „Elek-féle” föld mellett megvette a volt pusztaházat, meg annak környékét is. A pusztaház környékét ő törette fel. A birtokszerzések nem történtek mindig ügyeskedések, csalafintaságok nélkül. Ismert, jómódú gazda volt Szánkon Terhe Lázár. Megtudta, hogy eladó a Rácz Dezső-féle föld, amit olcsón meg lehet vásárolni. Elmondta ezt barátjának, Rácz Ferencnek, és azt is közölte, hogy másnap reggel menni készül az eladóhoz. El is indult, de Rácz Ferenc megelőzte, az már ott volt Kunszentmiklóson, mire ő megérkezett, s már meg is vásárolta a földet.99 100 A birtok később osztódott, el is adtak belőle. Mint a szankiak, a lacháziak sem becsülték sokra a redempciójukat. Úgy tartották, hogy ha a „várostól” (Lacházától) 80 km távolságban kapnak is majd rá földet, nem érnek vele semmit. Sem kitelepülni, sem házat építeni rá nem lesz érdemes. Akiknek földjük volt Lacházán, megéltek rajta. Többen pénz hiányában bank-kölcsönnel vásároltak földet. Az ilyen telepes nem sokra juthatott, mert a föld hasznát „elvitte” a bank. Hasonló helyzetbe jutottak azok, akiknek a jószága pusztult el és nem tudták fizetni a kölcsönt és az 99 Ugyanezt találjuk DINNYÉS Lajos: Szánk község története c. kéziratában. 100 Adatközlő: Péter Szabó András. Szánk, született: 1889. 41
