Janó Ákos: Falu a pusztában - Cumania könyvek 1. (Kecskemét, 2002)
I. A történelem sodrában - Falu a pusztában
szerződést annak lejártakor szintén 5 évre meghosszabbították, majd 1888-ban annak ismét megújítása vált esedékessé, „...mely körülmény a móricgáti lakossággal is közöltetvén, s felhívatott képviselőjük: Bagi Ferenc pusztabíró és id. Lukács Sándor, hogy a mai napra (1893. május 24.) kitűzött közgyűlésen jelenjenek meg, kik is felhívásunk folytán megjelentek. Kéri előadó jegyző a képviselő testületet, miszerint Pest vármegye alispánjának 1878. évben kelt 10 232 számú végzésével Szánk községhez csatolt puszta Móricgát közigazgatására nézve nyilatkozzék és intézkedjék afelől, hogy hajlandó-e továbbra is Móricgát puszta közigazgatását a hivatkozott egyezség szerint Laczháza város és Móricgát puszta lakossága által fizetett 161 frt-ért elvállalni.” A képviselő-testület a szerződést felmondja és Móricgát közigazgatását a jövőben csak 200 Ft-ért és természetben szolgáltatandó 6 fuvarért hajlandó elvállalni.94 Lacháza közbirtokossága elutasítja a képviselő-testület azon ajánlatát, hogy Móricgát újabb 5 évi közigazgatását 200 Ft és 6 természetbeni fuvar ellenében vállalná. A lacházi közbirtokosság újra a 161 Ft-os egyezséget ajánlja és megjegyzi, hogy amennyiben Szánk község a puszta közigazgatását ilyen feltétel mellett nem vállalná, úgy más községhez való csatolás céljából kénytelen tárgyalást kezdeni.95 A szanki képviselő-testület egy évre elvállalja Móricgát közigazgatását 161 forintért és megjegyzi, hogy a pusztának Szánktól való elcsatolása célszerűtlen lenne már csak azért is, mivel Móricgát mindkét hitfelekezete egyházhatóságilag már állandóan Szánk községhez van csatolva. A tavaszi határjárás idejére személyes tárgyalást ajánl a móricgáti pusztaháznál Móricgát és Lacháza képviselőivel.96 Ennek a tárgyalásnak az eredménye nem tűnik ki a későbbi jegyzőkönyvekből, s mivel a kérdés újból nem merült fel, valószínűsíthető, hogy végleges egyezségre jutott a község Lacháza közbirtokosságával. Ezután az országosan végrehajtott községrendezések során a felsőbb hatóságok intézkedése Móricgátot Szánkkal véglegesen egyesítette. A falu önállósodása és megnövekedett politikai, társadalmi szerepe megkívánta, hogy fejlődését külsőségekben is reprezentálja. Ehhez legelőször a falu rangját kifejező új községháza, jegyzői lak és istálló megépítése vált szükségessé. A jegyzői lakot is magában foglaló régi községházát annak idején a volt csőszházból alakították át. Az épület régi, roskatag és szűk volt, ahol a tanácsterem egyszersmind jegyzői irodául, pénztári és levéltári helyiségül is szolgált. Az új községháza felépítése az előzetes tervek szerint mintegy 14 000 koronát vett volna igénybe, amit kölcsönként kívánt felvenni a képviselő-testület, betáblázva rá „regálé” jövedelmeit (állami támogatásait). Az új községháza felépítésére el94 Közgyűlési jegyzőkönyvek, Szánk, 1893. május 20. BL. 95 Közgyűlési jegyzőkönyvek, Szánk, 1893. szeptember 17. BL. 96 Közgyűlési jegyzőkönyvek, Szánk, 1893. szeptember 17. BL. 39
