Janó Ákos: Falu a pusztában - Cumania könyvek 1. (Kecskemét, 2002)
I. A történelem sodrában - Élet a pusztán
ÉLET A PUSZTÁN A redempció után a közös tulajdonú, szabad pusztákat az azokat birtokló helységek különböző módon, közös legeltetéssel, vagy haszonbérbe adás útján hasznosították.47 A Kiskunfélegyháza, Kiskőrös, Kiskunhalas és Szeged között elterülő mintegy 150 000 kát. holdnyi terület a XVIII. század végén még jórészt szikes tavakkal, vízállásokkal, ligeterdőkkel, kaszáló rétekkel tarkított, futóhomokkal borított vidék volt.48 Szánk a II. József császár rendeletére 1788-89-ben végrehajtott kataszteri felmérésben részletezés nélkül csak mint „sován homok” szerepel: „Állt ezen szakasz rész szerint sován homokos marha legelőkből. Rácz-Házi pusztája baromjárás, amely észak felől határos a bugaci pusztával, délről a bodoglári pusztával, nyugatról a tázlári és bócsai pusztával. Bánóhalma nevezetű pusztája, mely északról Móricz pusztával, keletről Szent László pusztával és Majsával, nyugatról a bugaci pusztával határos, nagy részben jó marha legelőből, göböly- járásból, rész szerint ez is siván homokból, vizes legelőkből és sima székes tavakból áll.”49 Bedekovich Lőrinc kéziratos könyve szerint is Szánk földjének fele sivár, „haszonvétetlen” homok, fele pedig marha- és juhlegelő. Móricgátnak a földje csaknem egészében homokos buckákból áll, kivéve a középső részét, ahol két ágra szakadt zsombékos rétség kaszálásra alkalmas szigetet fog közre. A rét „mellyékét" tavasztól őszig legeltették.50 Szánk és Móricgát puszták természeti adottságaikat tekintve, nagyrészt futóhomok jellegű felszíni viszonyai mellett is, eltérő képet mutatnak. Szánk szél- hordta homokbuckái helyenként lefolyástalan szikesekkel és ritkás ligeterdőkkel borítottak, Móricgátnak két széle buckás, közepét majdnem járhatatlan mocsár foglalta el, amely körül jó kaszálók voltak. Talaja vizenyősebb, jószágtartásra alkalmasabb.51 Móricgát tava, a Móriczi tó átnyúlik Szentlászló pusztára, teknősbékákban bővelkedik.52 Szánk puszta, amelyet a redempció idején Kunszentmiklós város birtokos közössége váltott meg, 7 mérföldre (58,5 km-re) feküdt az anyavárostól. Még távolabbi, a világtól szinte elzárt puszta volt Móricgát, Lacházától 10 mérföld (83,5 km) távolságban. Lacházára közvetlen út nem vezetett. A pusztáról Orgo- vány-Izsák-Fülöpszállás-Szabadszállás-Kunszentmiklós felé jártak Lacházára. Ha Móricgátról reggel kocsival elindultak, csak este érkeztek a városba. Útköz47 ÉGETŐ Melinda 1978. 161. 48 Kunszentmiklósi iratok. BL. 49 TÓTH János 1976. 52. 50 HORVÁTH Péter 1838. 161.; PALUGYAY Imre 1854. 263.; ÉGETŐ Melinda 1978. 161. 51 VÁLYI András 1796-99. II. kötet 466. 52 TÓTH János 1976. 52. 20
