Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Régészet - Knipl István: A tájhasználat változásai térben és időben (A hajósi és a császártöltési határ terepbejárásának eredményei)
Knipl István téről származó késő bronzkori leletanyag nagy valószínűséggel szintén a Gáva-kultúrához köthető. Az egymástól igen távol elhelyezkedő települések mind a magaspart, mind a Sárköz területén megtalálhatók. A bronzkor időszakáról tehát megállapíthatjuk, hogy a megtelepedés folyamatos volt, amelynek során legintenzívebben a Sárköz magas ártéri szintjén és a magaspart vonalában létesültek kisebb-nagyobb falvak, tanyahelyek. A Sárközben az egykori medrek partján található, azokkal többnyire párhuzamos, folyóvízi hordalékból kialakult dombhátak voltak a kedvelt megtelepedési helyszínek, de a lelőhelyek tanúsága szerint a lényegesen eltérő morfológiájú Hajós-Homokhegy területén is létesültek kisebb települések. A magaspart területén, a part vonalát követve, annak keskeny sávját tekinthetjük lakott zónának, míg a Hátság távolabb fekvő vidékein elenyésző számban találkozhatunk bronzkori megtelepedéssel. A települési helyszínek kiválasztásakor a legfontosabb az árvízmentesség volt, és kisebb mértékben függött a települést létrehozó népcsoport életmódjától, mezőgazdasági prioritásaitól. Mind a főként földművelésre, mind az inkább állattenyésztésre épülő kultúrák esetében a magaspart környezete jelentette a legkiválóbb települési helyszínt. Innen könnyen elérhetők voltak a Sárköz és a Hátság művelésre és legeltetésre alkalmas területei. VASKOR A vaskor első felében az Alföldön a pre- szkíta, majd a szkíta kultúra népessége telepedett le. Területünkön nem maradt fenn hozzájuk köthető településnyom.45 Nincs ez másként Homokmégy területén sem, míg Kecel területén egy helyen gyűjtöttek szkíta kerámiatöredékeket.46 A vaskor második felében a Kárpát-medence jelentős része a kelták uralma alá került. A terepbejárás során öt lelőhelyen (27., 120., 126., 134., 140. lelőhely) találtunk kelta megtelepedésre utaló kerámiatöredékeket,47 míg 45 KNIPL István 2004 187.; KNIPL István 2013 16. 46 BICZÓ Piroska 1984 62.; TÓTH Katalin 1998 66. 47 KNIPL István 2002 8.; KNIPL István 2004,187.; KNIPL István 201316., 106.; KNIPL István 2014 61. Homokmégy határában három,48 a lényegesen nagyobb határral rendelkező Kecel területén 14 lelőhelyen kerültek elő kelta megtelepedésre utaló nyomok.49 Négy lelőhelyük a magaspart területén, egy lelőhelyük pedig a Sárközben (27. lelőhely), egy patkó alakú medret követő dombháton található. A lelőhelyek elhelyezkedése megfelel a környező települések határában tapasztaltaknak. Ezek Hajós és Császártöltés területéhez hasonlóan vízparton elhelyezkedő, kis kiterjedésű, tanyaszerű települések voltak. A kelták tehát használták, és betelepítették a magaspart területét, és a Sárközben is jelen voltak. A Hátság belső területein eddig nem sikerült a kelta megtelepedés nyomaira bukkanni. SZARMATA KOR A Dunántúl területe a Kr. e. 35 - Kr. u. 46-49 években a rómaiak uralma alá került. Pannónia provincia létrejöttével és a limes kialakításával a Duna és árterülete ismét eltérő kultúrák határvonalát jelentette. A Duna-Tisza közén az első nagyobb létszámú szarmata betelepedés a második század során (a jazig főtörzs érkezésével) következett be.50 Fokozatosan kialakult a szarmata szállásterület, amelyet nyugatról, délről és keletről római tartományok (Pannónia, Moesia, Dacia), északról pedig különböző germán népek szállásterületei határoltak. A szarmata korszakra Hajós és Császártöltés területén 61 lelőhely (1., 2., 3., 5., 6., 7., 10., 11., 12., 19., 24., 28., 29., 30., 32., 33., 34., 38., 39., 41., 42., 43., 44., 48., 52., 81., 83., 84., 86., 101., 104., 105., 109., 113., 114., 120., 121., 122., 123., 126., 129., 133., 135., 137., 138., 139., 140., 145., 146., 152., 154., 155., 156., 157., 160., 165., 166., 167., 178., 179., 180. lelőhely) keltezhető.51 Hasonlóan Homokmégyhez a korai megtelepedésnek egyelőre nem kerültek elő nyomai, míg a szomszédos Kecelen, egy lelőhelyen sikerült 1. századi megtelepedést kimutatni. A lelőhelyek jelentős része - Homokmégy, Kecel területéhez hasonlóan - a 3-4. századra keltezhető.52 * A lelőhelyek megtalálhatók mind 48 GALLINA Zsolt 1998 73. 49 BICZÓ Piroska 1984 35., 62. 50 KULCSÁR Valéria 1986 49. 51 KNIPL István 2002 9.; KNIPL István 2004 189.; KNIPL István 2013 17,106.; KNIPL István 2014 63. 52 BICZÓ Piroska 1984 62.; GALLINA Zsolt 1998 73; KNIPL István 2004189. 52
