Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Régészet - Knipl István: A tájhasználat változásai térben és időben (A hajósi és a császártöltési határ terepbejárásának eredményei)
A tájhasználat változásai térben és időben a Sárköz, mind a magaspart és a Hátság területén. A sárközi lelőhelyek elhelyezkedése és jellege teljesen megegyezik a Homokmégy és Kecel határában tapasztaltakkal. Minden bizonnyal itt is „a szórványos szarmata állattartó csoportok kisméretű és rövid életű tanyaszerű telepei"-ről lehet szó.53 E sorból méretüknél fogva talán csak a 11-12. és a 83. lelőhelyek emelkednek ki, ezek minden bizonnyal egy nagyobb közösség települései lehettek. A sárközi lelőhelyek minden esetben az egykori medreket (mélyebb, vizes területeket) követő, a környezetükből többnyire markánsan kiemelkedő dombhátakon találhatók, azaz az egykori medrek mentén, arra szinte felfűződve jöttek létre. A lelőhelyek a magas ártér területén helyezkednek el, de a korábbi korszakokhoz képest változás, hogy egyes, kissé mélyebben fekvő részeken is telepjelenségeket találtunk. Több esetben a korábban általános 91.5 m tszf. magasságnál mélyebben fekvő területen is létesítettek települést, melyek 9090.5 m tszf. magasságon találhatók. A lelőhelyek kissé alacsonyabb térszínre „csúszása" összefügg a szarmata kor második felében bekövetkezett környezeti változással, melynek során az éghajlat kissé szárazabbá vált, és ennek következtében az árvízszint csökkent. A települések hasonló elhelyezkedését figyeltük meg 2009-2010-ben a közeli M9-es autópálya nyomvonalának feltárása során is.54 A lelőhelyek nem egyenletesen oszlanak el a Sárköz területén, hanem kisebb-nagyobb csoportokat alkotnak. Ilyen jól körülhatárolható település- csoportok találhatók a hajósi határ északi részén (Kalocsai- és Morcsi-dűlők), illetve Kall- szigetek/ puszta területén. E két blokk között csak elvétve találni szarmata megtelepedésre utaló nyomokat. A szarmata települések által nem érintett területek jellege (természetesen az alacsony árteret kivéve) azonos a benépesített területekkel. A különbség okait nem a területek jellemzőiben, hanem inkább gazdálkodási okokkal magyarázhatjuk. A Hátság peremén a magaspart keskeny sávjában sűrűn helyezkednek el a lelőhelyek (1., 2., 3., 5., 6., 43., 30., 41., 42., 44., 105., 109., 113., 114., 120., 121., 53 GALLINA Zsolt 1998 76. 54 KNIPL István - SÜMEGI Pál 2011 52.; KNIPL István - SÜMEGI Pál 2012 445; KNIPL István 2014 88.; KNIPL István - JAKAB Gusztáv - SÜMEGI Pál 2014 108. 122., 123., 126., 129., 139., 140., 152., 172., 178., 179., 180. lelőhely). A Sárköz sűrűbben lakott részei (pl. Hajós-Kall-puszta területe) mellett ez a keskeny sáv volt a szarmata megtelepedés legfontosabb helyszíne. Területünkön itt jelentkeznek legsűrűbben a településnyomok, amelyek között több nagyobb település is volt. A korábbi korszakokkal ellentétben a szarmaták a Hátságnak már nem csak a magasparthoz igen közeli részét lakták be sűrűbben, hanem bizonyíthatóan nagyobb számú települést hoztak létre a távolabb eső vidékeken is. Ezek jelentős része a magaspartra merőleges, a Hátság területébe mélyen benyúló völgyek mentén, azok két oldalán, vagy hozzájuk igen közel jöttek létre. Ennek kiváló példái a császártöltési Szamár-völgy mentén található szarmata településnyomok (135., 137., 138., 156., 157., 178. lelőhely). A szarmaták emellett kiterjesztették települési területüket a Hátság magasparttól és völgyektől távolabb fekvő területeire is (135., 146., 165., 166. lelőhely). Ezek a kisméretű lelőhelyek minden bizonnyal az egykori állattartáshoz köthető, rövidebb életű, tanyaszerű települések nyomai. A Duna-Tisza közének szarmata lakossága folyamatosan érintkezett a szomszédos római provinciákkal, ennek bizonyítékai a területen előforduló, római importból származó tárgyak. Kiskőrös környékén előkerült egy Victoria szobrocska,55 Kecel területén 1-2. és 4. századi római pénzek és egy 2186 darabból álló, zömmel a 2. századból származó éremlelet látott napvilágot.56 A szomszédos provinciákkal való kapcsolattartást segítették a Duna-Tisza köze középső részén áthaladó római kereskedelmi utak is. Ilyen útvonal része lehetett a Császártöltés és Hajós határán húzódó, az egykori mocsaras területen átvezető, az I. katonai felmérés térképén látható töltés is.57 A töltésépítés módjának és idejének eldöntésére 2005-ben régészeti geológiai vizsgálatokat végeztünk. A vizsgálatok bebizonyították, hogy a töltés mesterséges módon jött létre. Az egykori lápi rétegekre fákat (esetleg deszkákat) helyeztek, majd erre futóhomok és löszös rétegeket terítettek. A töltést nagy valószínűséggel többször megújították. Korának tisztázására 55 KŐHEGYI Mihály 1972107. 56 BICZÓ Piroskal984 26. 57 WICKER Erika - KNIPL István 2005 100-101. 53
