Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Helytörténet - Kürti László–Papp Klára: „Már az ember állatnak van számítva” – ifj. Kónya Pál (1899–1918) első világháborús naplója
Kürti László - Papp Klára A Kónya-naplóban a közkatona étkezésére vonatkozó feljegyzések szűkszavúak és végtelenül egyszerűek, sőt felháborodva jegyzi meg, hogy időnként semmi koszt nincs. Április 16-án, kedden írja: „kaptunk kávét és kenyeret", majd pár nappal később megjegyzi: „Az a legnagyobb baj, hogy még ma nem kaptunk egy falat ennivalót sem már nagyon dumál a társaság, most 3 óra van és itten vagyunk megint egy állomáson és mindig azzal biztatnak, hogy majd a másik állomáson kapunk menázsit." Május egyik vasárnapján írja „este ettem meg egy kis kenyeret és egy kis hazai kolbászt." Pár héttel később azonban már mást ír: „ki mentünk hatan zsákokkal csalányt szedni holnap ebédre", majd a rákövetkező nap is hasonló „koszt is gyengébb ... Ma is az a büdös fanyar csalány volt ebédre főzeléknek."15 Az ilyen ellátás miatt már-már az elállatiaso- dott ember képe sejlik föl soraiból. Érdemes ezt a sanyarú katonai étkezést összehasonlítani Patay Pál tartalékos tüzérhadnagy második világháborús Uszmányi fogságban írt visszaemlékezésével: „Reggel leves, délben leves és valamiféle töményebb étel (megállt benne a kanál), este leves ... általában krumpli, köleskása, káposzta, ritkán borsó, bab ... egy hónapon keresztül reggel, délben, este ugyanazt kaptunk. Délben a leves is, a főzelék is ugyanabból készült, csak a sűrűsége volt más ... Járt naponta háromszor húsz-húsz dekagramm kenyér is (a táborban készült, igen vizes volt, és gyakran pelyva meg szalmadarabok voltak benne). A tiszti fejadaghoz tartozott még napi négy deka cukor (néha melaszt kaptunk), még négy deka zsiradék (jó ideig amerikai konzervvaj). Utóbbiakból a legénységnek kevesebb járt (cukorból pl. csak 2,4 dkg) ... pluszélelmet kaptak a különböző műhelyekben dolgozók, mint a kovácsok, asztalosok, szabók, cipészek, faszegkészítők (hogy legyen a cipésznek mivel talpat foltozni) ... A tábor fenntartásához szükséges munkákat ugyanis magunknak kellett megszervezni és elvégezni ... kenyérosztás."16 15 A csalán (Urtica dioica) főleg teaként használt növény, a népi gyógyászatban általános elterjedt volt a használata. 16 KÜLLŐS Imola -VASVÁRI Zoltán 2006193-195. A tisztikar étkezése sokszor luxusszámban ment, „bővelkedtek a finomabbnál finomabb ételekben", írtuk koKónya Pál feljegyzésében a háború borzalmai között a szeretett otthonra való emlékezés jelenik meg: „Reggel kávét főztem a fejem bizony nagyon fájt hogyne hiszen egész éjjel én tüzeltem és a füst majd ki ette a szemem és a torkom szinte örültem mikor ki világosodott reggel. Az eső ma is majdnem egész nap esett, hol egy kicsit megcsendesült hol meg jobban rákezdte. Délután a czelt [Zeit] lapokat széjjel szedtük és most külön kis sátrakat csináltunk, mi is hárman csináltunk eggyet és be bújtunk nem tudom vajon hogy virradunk fel majd reggel. - Te jó Isten ugyan mit kell még ezután és meddig átélni, ebbe a nyomorult, irtózatos helyzetben. - Ilyenkor jut eszembe, hogy milyen jó volt valaha amit megint mikorra érhetünk, természetesen aki majd meg fogja érni, hogy úgy esténként a jó meleg ágyban a jó vacsoraélvezése után majd eszébe jut a letűnt borzadalom eszébe jutnak majd a vacsora nélküli esték a Bor Bapriella hegy magas tetején és még sok helyett máshol, milyen jól érzi majd akkor az ember magát amikor mintha akkor is ott volna és magára akarja húzni jól a piszkos vizes pokróczot és a pokrócz helyett a jó puha dunnát húzza magára. Hej de ugyan mikor fogjuk ezt megérni, ugyan mikor?!" Kónya Pál naplója, más világháborús naplókkal ellentétben, nem tartalmaz énekszövegeket, verseket vagy rajzokat.17 Vizuálisan - mondhatnánk - nem élvezhető, nincs képi narratíva, holott az emberi élet fordulóihoz fűződik a legtöbb fénykép és ide tartoznak a katonai szolgálat alkalmával készült felvételek is.18 A katonai szolgálat során a saját hagyományaitól teljesen eltérő kulturális normákkal ismerkednek meg a katonák, és ehhez kapcsolódnak azok a fényképek, amelyeket a bevonulásuk után már katonaruhában készítettek. Kónya Pálról is készült két rábbi tanulmányunkban. KÜRTI László - PAPP Klára 2016 49. 17 Kovács György naplójában rajzokkal illusztrálta egy- egy fontosabb mondandóját. Lásd: SZILI Ferenc 1995 18 Az első világháború vizuális dokumentációja könyvtárnyi terjedelmű. A külföldi publikációk ÁRTHÚR, Max - HISLOP, lan 2006; a háború vizualitásáról bővebben KÜRTI László 2004; az elmúlt évtizedek képes kiadányai közül lásd: BÁLLÁ Tibor 2003, FARKAS Márton - JÓZSA Antal 1977 220
