Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)

Helytörténet - Kürti László–Papp Klára: „Már az ember állatnak van számítva” – ifj. Kónya Pál (1899–1918) első világháborús naplója

„Már az ember állatnak van számítva" ilyen „katonafénykép".19 Az ilyen vizuális szimbólumokat a háború befejeztével bizo­nyítványként értelmezhetjük, mivel a kép „emlékképpé" válik: a mindenkori katonai rendtartásnak megfelelő egyenruhában, jel­zésekkel, kitüntetésekkel ábrázolják a kato­nákat.20 A felvétel a pillanatnyi jelen ábrá­zolása, a háborús naplók tartalmát bővíti, kiegészíti, és egyben új információt hordozó vizuális, képi narratíva. A vizuális antropo­lógiai megközelítés szerint: „Érdemes a fény­képeket a naplókkal, a sebtében írt noteszfü­zetek jegyzeteivel összevetni, mivel ezekből kitűnik a fényképezéssel elkapott pillanatok háttere, mintegy keretet adva annak, hogy mi történt a fényképezőgép elkattanása előtt és után. Megtudhatjuk, hogy mi a kontex­tusa a fényképkészítésnek, illetve a környe­zetről kapunk teljesebb képet." 21 Érdekes­sége a Kónya-naplónak az, hogy fényképről vagy fényképezésről nem esik szó, rajzok sincsennek benne.22 Ugyan akkor az emléke­zés vagy az emlékeztetés egy térbeli helyhez, meghatározott időponthoz, konkrét vizua- litáshoz kapcsolódik.23 Mivel az egyén és a közösség bizonyos mozzanatokat kimerevít­ve meg akar őrizni, és ezt a technika lehetővé teszi, így lesznek az egyén közösségi emlé­kezetének fenntartói, s ezáltal létezésének meghosszabbítói a képeslapok, a fényképek, sőt még a rajzok vagy a karikatúrák is.24 Kó­nya Pál egyik utolsó üdvözlőképeslapjában fogalmazódik meg mindez, amit szeretteinek küldött haza a következő szöveggel: „Kedves Ilonkám! Üdvözletem küldöm távolból sze­rető bátyád: Pali. Trient, 1918. IV. 20. reggel 9 óra". így válnak a képeslapok és a fényképek az egyéni és közösségi emlékezet rögzítésé­nek eszközeivé. 19 BÁLLÁ Tibor 2003; lásd még DORMÁNDI László 1931; TAYLOR, Alan 1988; WIEST, Andy 2003; ma már több k.u.k. csapatnak van internetes emlék-honlapja, rengeteg korabeli levelekkel, naplókkal, fényképek­kel, visszaemlékezésekkel pl.: a k.u.k. 69. számú gya­logezrednek 69esek.gportal.hu (letöltés dátuma 2016. október 11.). 20 KUNT Ernő 1995 74-75. 21 KÜRTI László 2004 35. 22 A napló egyes lapjain léteznek firkálások, ezeket ké­sőbben - valószínűleg - gyermekek követték el. 23 PERNEKI Mihály 1983, lásd még DOROMBY József 1936; DE SGARDELLI, Caesar 1936 24 Az első világháborús karikatúráról lásd pl. KÜRTI László 2015 A kutatók ma már fontosnak tartják a nap­lók teljesen betűhív közlését, ám egyesek a mai helyesírás alkalmazását követik. Hanák Péter kifejti, elsődleges a célszerűség a leve­lek eredeti írásmódjának közlésekor. A Kó- nya-napló Wordben történő lejegyzésénél az eredeti írásmódot követtük. A Hanák által be­mutatott levelek többsége nem alkalmaz elvá­lasztó írásjelet: a levél egyetlen hosszú mon­dat. A Kónya-naplóban szerzője használja a mondatok utáni (pont) illetve a mondatban (a vessző) írásjeleket, ám nem mindig követ­kezetesen. A naplóban a nehezen olvasható részeket kipontoztuk (...), illetve zárójelbe kérdőjelet (?) tettünk. A lábjegyzetekben az idegen nyelvű (német, latin) vagy régies kife­jezéseket a szótári alaknak megfelelően értel­meztük. A német katonai kifejezés25 magyar megfelelőjét első előfordulásakor [zárójelbe] tettük. A levelek megszólítása, beköszöntése, egészségkívánó mondatai, elköszönő bezá­rása kevés eltérésekkel ismétlődő hagyomá­nyos formulákra, szabályokra nyúlik vissza. A naplók sajátos nézőpontból íródott, Kónya Pál egyszerű közkatona, időbelisége 1918. február 5-től június 18-ig, ekkor Kónya Pál súlyos betegségével megszakad a feljegyzés. A jövőbe vetett hitet és reményt, a biza­kodás fohászát is megtaláljuk a Kónya-nap­lóban: 1918. június 15. szombat - „...ágyú és folytonos felvillanásuk majdnem mindég világossá tette a vidéket a föld meg úgy ráz­kódott velünk. Közbe de nem sűrűn az olasz is lőtt. Nem tudjuk most még hogy mi lesz velünk de reméljük, hogy segít a magyarok Istene." Azonban Kónya Pál 1918. február 11-én még mindig azt írja: „Az orosz béke most jött létre." De később szomorú hangvétellel írja: 1918. március 10. vasárnap - „Ma van egy éve annak, hogy katona lettem, elgondolkozok, hogy ugyan meddig fog az ország így tarta­ni mikor lesz már vége ennek a háborúnak, vajon hány márcz. 10.-ét kell még így eltölte- nem." Majd júniusban folytatja, ám betegsé­ge egyre jobban elhatalmasodik, a körülötte 25 A magyar és német katonai kifejezések és műszavak jegyzéke megtalálható: www.austro-hungarian-army. co.uk/hunggerm.htm, valamint a www.austrianphi- lately.com/dixnut/dn2.htm internetes oldalakon (le­töltés dátuma 2016. október 8-9.). 221

Next

/
Oldalképek
Tartalom