Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Helytörténet - Kürti László–Papp Klára: „Már az ember állatnak van számítva” – ifj. Kónya Pál (1899–1918) első világháborús naplója
„Már az ember állatnak van számítva" ilyen „katonafénykép".19 Az ilyen vizuális szimbólumokat a háború befejeztével bizonyítványként értelmezhetjük, mivel a kép „emlékképpé" válik: a mindenkori katonai rendtartásnak megfelelő egyenruhában, jelzésekkel, kitüntetésekkel ábrázolják a katonákat.20 A felvétel a pillanatnyi jelen ábrázolása, a háborús naplók tartalmát bővíti, kiegészíti, és egyben új információt hordozó vizuális, képi narratíva. A vizuális antropológiai megközelítés szerint: „Érdemes a fényképeket a naplókkal, a sebtében írt noteszfüzetek jegyzeteivel összevetni, mivel ezekből kitűnik a fényképezéssel elkapott pillanatok háttere, mintegy keretet adva annak, hogy mi történt a fényképezőgép elkattanása előtt és után. Megtudhatjuk, hogy mi a kontextusa a fényképkészítésnek, illetve a környezetről kapunk teljesebb képet." 21 Érdekessége a Kónya-naplónak az, hogy fényképről vagy fényképezésről nem esik szó, rajzok sincsennek benne.22 Ugyan akkor az emlékezés vagy az emlékeztetés egy térbeli helyhez, meghatározott időponthoz, konkrét vizua- litáshoz kapcsolódik.23 Mivel az egyén és a közösség bizonyos mozzanatokat kimerevítve meg akar őrizni, és ezt a technika lehetővé teszi, így lesznek az egyén közösségi emlékezetének fenntartói, s ezáltal létezésének meghosszabbítói a képeslapok, a fényképek, sőt még a rajzok vagy a karikatúrák is.24 Kónya Pál egyik utolsó üdvözlőképeslapjában fogalmazódik meg mindez, amit szeretteinek küldött haza a következő szöveggel: „Kedves Ilonkám! Üdvözletem küldöm távolból szerető bátyád: Pali. Trient, 1918. IV. 20. reggel 9 óra". így válnak a képeslapok és a fényképek az egyéni és közösségi emlékezet rögzítésének eszközeivé. 19 BÁLLÁ Tibor 2003; lásd még DORMÁNDI László 1931; TAYLOR, Alan 1988; WIEST, Andy 2003; ma már több k.u.k. csapatnak van internetes emlék-honlapja, rengeteg korabeli levelekkel, naplókkal, fényképekkel, visszaemlékezésekkel pl.: a k.u.k. 69. számú gyalogezrednek 69esek.gportal.hu (letöltés dátuma 2016. október 11.). 20 KUNT Ernő 1995 74-75. 21 KÜRTI László 2004 35. 22 A napló egyes lapjain léteznek firkálások, ezeket későbben - valószínűleg - gyermekek követték el. 23 PERNEKI Mihály 1983, lásd még DOROMBY József 1936; DE SGARDELLI, Caesar 1936 24 Az első világháborús karikatúráról lásd pl. KÜRTI László 2015 A kutatók ma már fontosnak tartják a naplók teljesen betűhív közlését, ám egyesek a mai helyesírás alkalmazását követik. Hanák Péter kifejti, elsődleges a célszerűség a levelek eredeti írásmódjának közlésekor. A Kó- nya-napló Wordben történő lejegyzésénél az eredeti írásmódot követtük. A Hanák által bemutatott levelek többsége nem alkalmaz elválasztó írásjelet: a levél egyetlen hosszú mondat. A Kónya-naplóban szerzője használja a mondatok utáni (pont) illetve a mondatban (a vessző) írásjeleket, ám nem mindig következetesen. A naplóban a nehezen olvasható részeket kipontoztuk (...), illetve zárójelbe kérdőjelet (?) tettünk. A lábjegyzetekben az idegen nyelvű (német, latin) vagy régies kifejezéseket a szótári alaknak megfelelően értelmeztük. A német katonai kifejezés25 magyar megfelelőjét első előfordulásakor [zárójelbe] tettük. A levelek megszólítása, beköszöntése, egészségkívánó mondatai, elköszönő bezárása kevés eltérésekkel ismétlődő hagyományos formulákra, szabályokra nyúlik vissza. A naplók sajátos nézőpontból íródott, Kónya Pál egyszerű közkatona, időbelisége 1918. február 5-től június 18-ig, ekkor Kónya Pál súlyos betegségével megszakad a feljegyzés. A jövőbe vetett hitet és reményt, a bizakodás fohászát is megtaláljuk a Kónya-naplóban: 1918. június 15. szombat - „...ágyú és folytonos felvillanásuk majdnem mindég világossá tette a vidéket a föld meg úgy rázkódott velünk. Közbe de nem sűrűn az olasz is lőtt. Nem tudjuk most még hogy mi lesz velünk de reméljük, hogy segít a magyarok Istene." Azonban Kónya Pál 1918. február 11-én még mindig azt írja: „Az orosz béke most jött létre." De később szomorú hangvétellel írja: 1918. március 10. vasárnap - „Ma van egy éve annak, hogy katona lettem, elgondolkozok, hogy ugyan meddig fog az ország így tartani mikor lesz már vége ennek a háborúnak, vajon hány márcz. 10.-ét kell még így eltölte- nem." Majd júniusban folytatja, ám betegsége egyre jobban elhatalmasodik, a körülötte 25 A magyar és német katonai kifejezések és műszavak jegyzéke megtalálható: www.austro-hungarian-army. co.uk/hunggerm.htm, valamint a www.austrianphi- lately.com/dixnut/dn2.htm internetes oldalakon (letöltés dátuma 2016. október 8-9.). 221
