Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Régészet - Pánya István: Kora újkori erődített élésházak Bács-Kiskun megyében
Pánya István 1703. december 5-én jelentette Günther bajai harmincados, hogy a Kalocsán lévő 6 000 mérő gabonát és abrakot Bajára szállíttatja, és a gabonát megőrleti. Egy 1716. december 16-i jelentésből kiderült, hogy a terményekért 60 szekeret küldtek Kalocsára, majd a zavartalan útjuk biztosítására 200 lovast is eléjük küldtek, azonban a szekerek 16-ig nem érkeztek vissza.39 1703 decemberében folyamatosan zajlottak a bajai erődítési munkálatok, az osztrák hadvezetés által berendelt ácsok és kőművesek folyamatosan a sáncon dolgoztak. Monasterly osztrák tábornok már azzal kérkedett, hogy ha erősítést kapna Péterváradról, akkor akár 8 000 fős kuruc sereget is vissza tudna tartani. Seregeit azonban december végén Kalocsára vezényelték, az ottmaradt gabona és abrak miatt Baján csak kis számú katonaságot hagytak.40 Néhány héttel később, 1704 januárjában a Sándor László által vezetett kurucok megtámadták a bajai és a vörösmarti palánkot.41 A császári iratokból tudjuk, hogy az összesen 13 katona védte a „bajai sáncot", amit a védők „minden erőfeszítése ellenére" a kurucok az első rohammal elfoglaltak.42 1704. február 26-án Hellepront János ezredes jelentette Károlyi Mihály kuruc tábornagynak, hogy a bajai sáncból jelentős meny- nyiségű élelmet és hadiszert zsákmányolt. „... Mennyi só Szikesén (Szekcsőn), Baján volt, elpraedáltatott, egy szóval: minden dolog csak praeda ... Bajának, pécsi tartománynak elnyerésében én voltam a vezérlő és igazgató; excessusoknak oka nem vagyok. ... bajai sánezban lövő-szerszám, liszt, élés elég találtatott, azt felszállítják, a sánezot pedég parancsolat szerint elrontattam."43 Érdekes kérdés, hogy vajon mire vonatkozhatott az osztrák és a kuruc forrásból származó „bajai sánc" elnevezés: a török kori kikötőerődre, azaz a párkányra, vagy a császári raktárra? Milyen sáncot, illetve katonai szállást építhettek 1703 decemberében? Valószínűbbnek tartom, hogy a török által épített, többször megújított palánkvár ekkor már elavult, és a hadvezetés inkább a település szélén épült raktárai fejlesztette. A kérdés megválaszolására azonban további kutatásokra lenne szükség. A bajai raktár a Rákóczi-szabadságharc után, az 1716-18-as török elleni háború során vált ismét fontossá. Fentebb említettem, hogy Baja a déli hadszíntérre vonulók egyik gyülekezőhelye volt. Futak és Vecse mellett Baján is nagyobb sütöde üzemelt, mint a többi gyülekezőhelyen.44 A korabeli iratokból tudjuk, hogy Baján 11 gyalogos zászlóalj, illetve 49 lovasszázad állomásozott gróf Martigny generális, valamint gróf Hautois altábornagy és Lobkowitz herceg vezetésével.45 Az 1715/16. évi telet az ország, illetve a Habsburg Birodalom különböző pontjain töltötték, majd nyár elején Bajára vonultak: Gyalogság -11 zászlóalj Gschwind ezred Alt-Württenberg ezred Friedrich Württenberg ezred Gehlen ezred Trautson ezred 2 zászlóalja 3 zászlóalja 2 zászlóalja 2 zászlóalja 2 zászlóalja Lovasság - 49 század Falkenstein vértesek Martigny vértesek Hautois vértesek Lobkowitz vértesek Prinz Emanuel Savoyen vértesek Battée dragonyosok Schönborn dragonyosok 7 százada 7 százada 7 százada 7 százada 7 százada 7 százada 7 százada A harcok végeztével a raktár szerepe lecsökkent, azonban katonai objektumként a 19. század közepéig használták.46 Az itt állomásozó katonáknak kápolnája is volt, melyben még a 19. század 40-es éveiben is tartottak istentiszteletet.47 Érdekes adat, hogy 1798-ban a városi tanács a városi utak rongálódására panaszkodott, mivel a bajai raktárba az újabb háborúskodások miatt ismét sok száz szekér vitte a gabonát. Ugyanebből az időszakból 39 KISS Z. Géza 1989 213. 40 KISS Z. Géza 1989 213. « KISS Z. Géza 1989 214, HORVÁTH Jenő 1897 331. 42 RATZENHOFER, Gustav 1879138-139. 43 THALY Kálmán 1873108. 44 MATUSCHKA, Ludwig 1891 78. 45 MATUSCHKA, Ludwig 1891119. 46 BOROSY András 1991 725. ügy; BOROSY András 1995 67, 72., 75., 75-76. 47 FLACH, Paul 1974 73. 122
