Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Régészet - Pánya István: Kora újkori erődített élésházak Bács-Kiskun megyében
Kora újkori erődített élésházak Bács-Kiskun megyében fennmaradtak források, melyek szerint a raktárba került gabonát spekulánsok vásárolták fel a környékből, és nagy haszonnal adták tovább a királyi kamara felé.48 Az 1848-49-es szabadságharc idején a raktár még fontos szerepet játszott a honvédsereg élelmezésében. A magyar honvédsereg ellátásáért felelős „bizottmány"(bizottság) az alábbi rendeletet hozta 1848. augusztus 31-én: „A tábori élelmezési bizottmánynak feladata lévén, hogy Baján egy több ezer mázsa lisztet magában foglaló raktárt állítson, azért a bizottmánytól e tekintetbe vett rendelet következtében kiküldetik Esküdt Ur a végre, hogy az itten írt helységekből, az ugyanitt mindenikre kivetett mennyiségű, jól kiros- táltkétszer búzaösszletet kiállítsa, s a község erejével a Baja alatti Szentjánosnál lévő Császári Magtárba beszállítsa, mégpedig oly utasítással, hogy ezen levél vételével tüstént útnak indulván, személyesen bejárja az illető községeket, s azokat tudósítsa az iránt, hogy az általok szállítandó ősziéiért, a néhány napok múlva bekövetkező összeszámítás alkalmával az álladalom pénztárából pesti mérőnként 7 váltóforintokat fognak kapni."49 Az utasítás értelmében Csávolyról 307, (Felső)Szentivánról 322, Jankovácról (Jánoshalma) 938, Mélykútról 668, Tataházáról 217, Bajáról pedig 301 pesti mérőnyi gabonát kellett a raktárba szállítani.50 1849 márciusában báró Petrichevich Horváth János császári királyi ezredes vezetésével császári csapatok foglalták el Baját. Leveléből számos érdekes részletet tudunk meg a bajai eseményekről és a raktárban őrzött javak sorsáról: „Éjfél után behajóztam [Mohácson] a visz- szautazáshoz, és arra a hírre, hogy Bajára felkelő csapatok [honvédek] érkeztek, ott 16-án virradat előtt partra szálltam. Ezek a 4-5000 embernyi összeszedett népből álló hordák sietve Szabadkára menekültek, ahová ők az előző nap a bajai gabonatárházból jelentős lisztkészleteket, azonkívül a helyi plébánost, egy köztiszteletben álló embert, és az ugyancsak köztiszteletben álló Csulak nevű megyei hivatalnokot fogolyként elhurcolták. ... A 48 KISS Z. Géza 1989 231-232. 49 KEMÉNY János 2008,94., 320. 50 KEMÉNY János 2008, 320.; Pesti mérő = 3 véka = 93,74 liter = kb. 73 kg. gabonatárházban rendelkezésre álló lisztből és gabonából annyit, amennyit csak tudtam sebtiben zsákokba rekviráltam, és a hajófedélzetre vitettem. Mindazonáltal még nagyon jelentős készletek maradtak helyben vissza, amelyek ... egyelőre ki vannak szolgáltatva a szabadkai lázadók rabló és gyilkoló portyázásainak."51 A raktár helye A raktár helyét nem a városban, a Duna- parton jelölték ki, hanem a várostól északnyugatra a Csíkos-fok mellett, Pandúr falu tő- szomszédságában. Valószínű, hogy tűzvédelmi okok, illetve az objektum kiemelt katonai jellege miatt történt így. (Összehasonlításképpen a monostorszegi, zentai, vecsei raktárak sem a belterületen épültek fel.) Talán kevesek számára ismert, hogy a (búza-, rozs- stb.) liszt rendkívül tűzveszélyes anyag, s a lisztporral dúsult levegő fokozottan robbanásveszélyes.52 A raktár/malom levegőjébe kerülő, ott feldúsuló rozslisztpor például már 20 gr/m3 eloszlásnál, a búzaliszt pora pedig 40 gm/ m3 mennyiségnél képes tüzet és robbanást okozni. Emellett a felhalmozott, ömlesztve vagy zsákokban tárolt gabona is tűzveszélyes. A futaki kilenc hektáros raktárkomplexumban például minden egyes, egymástól viszonylag távol álló raktárépület fele-fele mennyiségben tartalmazott lisztet és ömlesztett gabonát. Ezzel egy bekövetkező kár esetén csökkenteni lehetett a tűzkár mértékét. Valószínű, hogy Baján is ilyen okból építettek három, különálló szárnyból álló raktárát és sütödét. A 19. század elején környéke javarészt beépítetlen volt. Maga az éléstár is egy kis magaslaton épülhetett, mivel a Duna árvizei még éppen nem értek el: „Mikor a' Duna megárad, ezt a térséget egész a' városig elönti, 's akkor ez a' térség egy nagy tóságot formál, mellyből a' nevezett Pandúr, 's a Cs. K. retrenchement mint valamelly szigetek úgy tűnnek fel, 's ilyenkor szám nélkül való csónakokat lehet látni ezen tóságon keresztül kosul úszkálni a' Duna felé ki, és onnét vissza. Ez a' kiöntés majd minden esztendőben megtörténik, 's 51 KEMÉNY János 2008, 532. 52 KUTI Rajmund - ZÓLYOMI Géza - TAKÁCS Krisztina 2016 76.; KUCZKA Antal 1992 26. 123
