Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Módszertan - Császtvay Tünde: A háború pillangói – Szakmai megnyitó
Cumania 28. Császtvay Tünde A HÁBORÚ PILLANGÓI Szakmai megnyitó1 Kedves Igazgató úr, kedves Igazgatóhelyettes asszony, kedves Kurátorok, tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Vendégek! Mikszáth Kálmán szerint „A világ modern; a modernséget is érteni kell: aki ostoba, az elpusztul, mint ahogy az elsárgult levél lehull a fáról". (Mikszáth Kálmán: Két választás Magyarországon.) Sietek gyorsan leszögezni, hogy ezek a levelek nem biztos, hogy azonosak azokkal, amelyekről II. Vilmos beszélt, amikor úgy bíztatta hadba vonuló katonáit - milliószor idézték már hogy „mire a falevelek lehullanak, otthon lesztek szeretteitek körében, győztesen". Mindannyian fájóan tudjuk, hogy nem lettek, és egyáltalán nem voltak otthon. Négy évig voltak távol szeretetteiktől. És korántsem győztek. Még a győztesek sem győztek. Senki nem győzött. Tudjuk, a Nagy Háborúból, az első tömeges és modem háborúból - már aki túlélte - mindenki vesztesen került ki, és döbbenettel ismert rá egy új, nagyon megváltozott, szomorú modern világra. Az elmúlt hetek történései komor aktualitást adnak a ma megnyíló kiállításnak. Nap mint nap a saját szemünkkel látjuk, hogy egy tőlünk nagyon távol zajló háború hogyan kúszik be a mindennapjainkba, és hogyan kezdi megváltoztatni azt, hogyan lesz a háború a magánemberek személyes valóságának része is. Ezt a döbbenetes élményt a nagy tömegek, sok-sok millió ember a tömegek századában, azaz a 20. század elején, a Nagy Háborúban ismerte meg. Krúdy szerint „A háború mindannak az ellenkezője, ami a reális világfelfogással egye1 Elhangzott 2016. június 16-án a Kecskeméti Katona József Múzeum „Cifrapalota" Kiállítóhelyén. zik". (Krúdy Gyula: Az új regény) Igen. A háború mindannak az ellenkezője, ami a reális világfelfogással egyezik. 37 millió ember esett áldozatul: 8 és fél millió az elesettek száma, 21 millió sebesült meg, 7,7 millió hadifogollyá lett vagy eltűnt, és több mint 660 ezer magyar katona elesett. De ez 37 millió családot érintett, és több, mint 660 ezer magyar katona asszonyát és családját. Innentől volt muszáj megtanulnunk, hogy a modern háború mindenkit érint: akár idegenben, akár otthon van, akár férfi, akár nő, akár felnőtt, akár gyerek. És ez már így is marad beláthatatlan ideig. A háború pillangói a címe a Katona József Múzeum most megnyíló kiállításának. Sokan hiszik, ez nőkről, „olyan" nőkről szól - és elborzadva az égre emelik a szemüket. Talán azt gondolják: na, ehhez végképp nincs közük. De hiba lenne, ha elkapkodnánk az ítélkezést. Mert a kiállítás legalább annyira szól - a korabeli erotikus szimbolikával élve - a háború darazsairól, azaz a férfiakról is. Azokról a fiatal vagy már korosodó férfiakról, akik erejük teljében, négy éven keresztül szolgálták a hazájukat. Hősies megpróbáltatások közt, hazát védve, lélekben folyamatosan hazagondolva, de nyomorú fizikai valójukban a fronton és a mindinkább pokollá vált harcvonalban. Az első világháború mindennapjainak kor- és kórképe, egy hosszan kitartott és végtelen szomorú kép elevenedik meg most. Az első világháború alul-, vagy éppen felülnézetből. Az elmúlt évtized legújabb és legmodernebb társadalom-, mentalitástörténeti, társadalomszociológiai kutatásaiból tudtuk meg, hogy - kevéssé felelmelő, de - a magyar történelemben a nőkérdés története, a választott vagy leginkább kényszerű női szerepváltások története a modern kori prostitúciótörténet ku283
