Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)

Módszertan - Császtvay Tünde: A háború pillangói – Szakmai megnyitó

Cumania 28. Császtvay Tünde A HÁBORÚ PILLANGÓI Szakmai megnyitó1 Kedves Igazgató úr, kedves Igazgatóhelyettes asszony, kedves Kurátorok, tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Vendégek! Mikszáth Kálmán szerint „A világ modern; a modernséget is érteni kell: aki ostoba, az el­pusztul, mint ahogy az elsárgult levél lehull a fáról". (Mikszáth Kálmán: Két választás Ma­gyarországon.) Sietek gyorsan leszögezni, hogy ezek a leve­lek nem biztos, hogy azonosak azokkal, ame­lyekről II. Vilmos beszélt, amikor úgy bíztatta hadba vonuló katonáit - milliószor idézték már hogy „mire a falevelek lehullanak, ott­hon lesztek szeretteitek körében, győztesen". Mindannyian fájóan tudjuk, hogy nem lettek, és egyáltalán nem voltak otthon. Négy évig voltak távol szeretetteiktől. És korántsem győztek. Még a győztesek sem győztek. Sen­ki nem győzött. Tudjuk, a Nagy Háborúból, az első tömeges és modem háborúból - már aki túlélte - mindenki vesztesen került ki, és döbbenettel ismert rá egy új, nagyon megvál­tozott, szomorú modern világra. Az elmúlt hetek történései komor aktua­litást adnak a ma megnyíló kiállításnak. Nap mint nap a saját szemünkkel látjuk, hogy egy tőlünk nagyon távol zajló háború hogyan kú­szik be a mindennapjainkba, és hogyan kezdi megváltoztatni azt, hogyan lesz a háború a magánemberek személyes valóságának része is. Ezt a döbbenetes élményt a nagy tömegek, sok-sok millió ember a tömegek századában, azaz a 20. század elején, a Nagy Háborúban ismerte meg. Krúdy szerint „A háború mindannak az ellenkezője, ami a reális világfelfogással egye­1 Elhangzott 2016. június 16-án a Kecskeméti Katona József Múzeum „Cifrapalota" Kiállítóhelyén. zik". (Krúdy Gyula: Az új regény) Igen. A há­ború mindannak az ellenkezője, ami a reális világfelfogással egyezik. 37 millió ember esett áldozatul: 8 és fél millió az elesettek száma, 21 millió sebesült meg, 7,7 millió hadifogollyá lett vagy eltűnt, és több mint 660 ezer magyar ka­tona elesett. De ez 37 millió családot érintett, és több, mint 660 ezer magyar katona asszonyát és családját. Innentől volt muszáj megtanulnunk, hogy a modern háború mindenkit érint: akár ide­genben, akár otthon van, akár férfi, akár nő, akár felnőtt, akár gyerek. És ez már így is ma­rad beláthatatlan ideig. A háború pillangói a címe a Katona József Múzeum most megnyíló kiállításának. Sokan hiszik, ez nőkről, „olyan" nőkről szól - és el­borzadva az égre emelik a szemüket. Talán azt gondolják: na, ehhez végképp nincs közük. De hiba lenne, ha elkapkodnánk az ítélkezést. Mert a kiállítás legalább annyira szól - a ko­rabeli erotikus szimbolikával élve - a háború darazsairól, azaz a férfiakról is. Azokról a fia­tal vagy már korosodó férfiakról, akik erejük teljében, négy éven keresztül szolgálták a ha­zájukat. Hősies megpróbáltatások közt, hazát védve, lélekben folyamatosan hazagondolva, de nyomorú fizikai valójukban a fronton és a mindinkább pokollá vált harcvonalban. Az első világháború mindennapjainak kor- és kórképe, egy hosszan kitartott és végtelen szo­morú kép elevenedik meg most. Az első világ­háború alul-, vagy éppen felülnézetből. Az elmúlt évtized legújabb és legmoder­nebb társadalom-, mentalitástörténeti, társa­dalomszociológiai kutatásaiból tudtuk meg, hogy - kevéssé felelmelő, de - a magyar tör­ténelemben a nőkérdés története, a választott vagy leginkább kényszerű női szerepváltások története a modern kori prostitúciótörténet ku­283

Next

/
Oldalképek
Tartalom