Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Névjegy - Fehér Zoltán: „Milyen kár, hogy te nem lettél néprajzos” (Pályám emlékezete)
Milyen kár, hogy te nem lettél néprajzos" lujának hagyományait fölgyűjteni. Egy keceli hallgatómmal meg közösen jelentetünk meg egy esszét. Sok néprajzi témájú szakdolgozat készült, és egyhetes néprajzi tábort is létrehoztunk Rácz-Fodor Sándor kollégámmal Bátyán. Hallgatóimat a helyi művelődési házban szállásoltuk el. A főiskolán sikerült régi tervemet megvalósítani. 1982-ben fölvettek levelező hallgatónak a szegedi József Attila Tudományegyetem pedagógiai kiegészítő szakára. Itt aztán szak- dolgozatom (A családi nevelés változásai egy parasztfaluban az első világháború végétől napjainkig), majd doktori disszertációm témája is részben pedagógiai, részben néprajzi megközelítést igényelt. Konzulenseim Ágoston György (hajdani főiskolai dékánom) és Fe- renczi Imre, a néprajzi tanszék vezetője volt, akivel korábban együtt gyűjtöttem. Anyagom felgyűjtésében feleségem is rendkívül sokat segített. Doktori vizsgám és disszertációm 1985-ben summa cum laude minősítést kapott. A megyei múzeumi szervezet közös néprajzi gyűjtései közül részt vettem 1965-ben a szank-móricgáti munkában, ahol éppúgy néphitet és népi gyógyítást kutattam, mint 1980-ban Kecelen is, két-két hétig. 2000-ben a közeli Dusnokon gyűjtöttem népdalokat egy hétig. Mándics Mihály kérésére - mint írtam - egy hétig Csávolyon végeztem hiedelemgyűjtést a magyar, sváb és bunyevác etnikumok körében. A szomszédos Fajszón egy hétig jegyeztem le néphit-adatokat Henkey Gyula kérésére. NEM SIKERÜLHETETT MINDEN... 1961-ben a mezőgazdaság kollektivizálása után a helyi paraszttársadalom lelki válságát tükrözte, hogy igyekezett megszabadulni mindattól, ami a paraszti múltra emlékeztette. Ez volt az az idő, amikor egész utcasor megváltoztatta arculatát, a hosszú tornácos parasztházakat jellegtelen sátortetős kockaházakká alakították át, a padláson vagy az udvaron, a kamrában őrzött régi gazdasági eszközöket az utcára dobták. Arattak a régiségekkel kereskedő nepperek. Hát én sem szégyelltem megkérdezni, hogy az árokba hajított korsókat, vékákat, guzsalyokat, szakajtókat, meg még annyi mást elvihetek-e. „Vigye csak, tanító úr. Nem ér az má' semmit" - mondták, így jött létre egy sok száz darabból álló, értékes néprajzi tárgyi gyűjtemény, amelynek az akkori tanácselnök helyet, tárlókat is biztosított. Nem volt ez múzeum, mert még katalógusa sem volt, és a falu népét sem érdekelte nagyon. De valahogy mindig tűntek el belőle tárgyak, főleg a mutatósabbak. Aggódtam a gyűjteményért, és hogy megóvjam, az egészet a kalocsai Viski Károly Múzeumnak adományoztam. Két vagy három stráfkocsival szállítottam be a megmaradt anyagot. Máig sajnálom azt is, hogy néhány nagy értékű néprajzi épület, tárgy szinte a szemem láttára semmisült meg, mert nem tudtam megvásárolni azokat. Hihetetlen energiával indult a 90-es évek elején a szegedi egyetem patronálásával a Csávolyi monográfia megalkotása. Tervezetek, előkészítő tanácskozások, körlevelek. Aztán csődbe ment az egész, mindenféléről suttogtak, hogy miért. Én azonban jó néhányszor eljutottam a faluba, és magyar bunyevác, valamint sváb néphitet gyűjtöttem, s az anyagot máig őrzöm. Minden tehát nem sikerülhetett, de szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy nagyon sok sikerben és elismerésben volt részem. ELISMERÉSEK, SIKEREK Munkám elismeréseként 1973-ban, a Kalocsán rendezett gyűjtőtalálkozón Ortutay Gyula adta át számomra a Sebestyén Gyula emlékérmet, 1997-ben a honismereti mozgalomban végzett kiemelkedő munkáért jutalmaztak emlékéremmel, 2001-ben a bátyai önkormányzat életműdíjjal tüntetett ki. 2003-ban a Magyar Néprajzi Társaság Pro Ethnographia Minoritatum emlékéremmel jutalmazott. Hatvanadik születésnapomra Romsics Imre készített velem interjút, ami a kecskeméti Forrásban meg is jelent. A hetvenedik születésnapomra rendezet ünnepség tudományos ülésszakán Olsvai Imre, Bárth János, Halász Péter és Romsics Imre köszöntöttek. Oktatói munkámat is elismerték néhány alkalommal különféle oklevelekkel. 2007-ben a Falvak Kultúrájáért Alapítvány a magyar kultúra lovagjává avatott. 2010-ben elnyertem a megyei Pilinszky-díjat. 345
