Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Régészet - Pánya István: A Duna szerepe Baja és Bátmonostor kora újkori történetében
A Duna szerepe Baja és Bátmonostor kora újkori történetében nak folyása..." 14 Egy másik perben pedig „a ... tanú azt mondja, hogy akkor ... a Duna Baja mellett folyt, s a hol most a Nagy-Duna van, ott akkor csak egy ága volt." (Lógó András 90 éves Sükösdi lakos, 1741.)15 Ezt jól kiegészíti néhány további tanú elmondása az egykori Sugovicáról: „Mikor a' Török Baján lakott, egyszer volt Sugoviczán, mellyen aligh huszta által az Csolnakot." (Vranyo Merkovics, 73 éves szabadkai, a török időkben mélykúti lakos.) „Az Sugovicza pedigh igen csekély szaka- dékocska volt, úgy hogy csak viznek árjával lehetett rajta Csolnakon járni." (Jovan Papics, 67 éves zsablya lakos.) „A Sugovicza pedigh akkoriban csekély szakadéka volt." (Pann Radicsanin, 60 éves zsablyai lakos.) „Sugovicza névő fokot említi, midőn sáncz is volt, és olly kicsin folyású, hogy által léphette is." (Paulus Bubrek, 65 éves szekcsői lakos.) „Tudgya az Fatens, hogy Buda vétele előtt esztendővel szakajtotta megh az Duna azon helyt, a' hol most Sugovicza folly ..." (Varga Iván, 93 éves szekcsői lakos.)16 Összegezve az írott forrásokat és a térképeket, úgy tűnik, a 18. század első feléig a mai Sugovica helyén bizony a Duna vize hullámzott. Egy 1721-es térképvázlaton találjuk meg először a Pandúr-szigetet, a 18. század végi térképeken pedig már a maihoz hasonló állapotot láthatjuk (5-7. térkép).17 Ezek alapján valószínű, hogy a Duna medre a 18. század első néhány évtizedében helyeződött nyugatabbra. Feltételezhető továbbá, hogy az 1700. évi térképen a város mellett ábrázolt hatalmas kanyar a mai Pandúr-sziget (eredeti nevén Gógány-sziget) elődjét vette körül (2. térkép).18 A kanyarulat „nyaka" a térkép szerint valamikor korábban átszakadt, s a 18. század folyamán vélhetően ez a szakadás alakult át főmederré, a korábbi meder pedig feliszapolódott, és keskeny folyóággá szelídült (8ab térkép). Érdekesség, hogy nem csak természeti tényezők miatt alakult át a Duna medre. Bárth János szeremlei kutatásaiból tudjuk, hogy 14 BÁRTH János 1989 356. 15 IVÁNYI István 1891 69. 16 BÁRTH János 1989 356. 17 MNL PML IV. 1-d. 1721. No. 6., illetve MNL MOL S12 D13 No0163. 18 BELLOSICS Bálint 1911 32.; Kalocsai Érseki Levéltár KFL.VIII.2.a. No.4. sz. térképe. Baja népe a 17-18. század fordulóján fokok ásásával „terelgette" a Dunát. Bárth az egyik per 1726. évi iratából Veszelin Tatity 85 éves baracskai lakos vallomását idézi, melyben a tanú elmondja, hogy „...az két fokot tudgya, hogy az bajaiak ásták a' végre, hogy az eöregh Duna Baja felé szakadgyon." Az említett fokok a Baja és Szeremle közti ártéren léteztek egykor, s a bajaiak a számukra előnyösebb mederbe irányították a főágat, az Öreg-Du- nát. Ugyanebben a perben tanúvallomást tett Radosza Vinlenovity 87 éves szekcsői tanú is, aki elmondta, hogy ezeket a fokokat 5-6 évvel ezelőtt „száz vagy két száz" ember ásta.19 BAJA KORA ÚJKORI HELYRAJZA Látható, hogy a Duna egykori mederviszonyait bizonyos mértékig vissza lehet fejteni a ránk maradt kevés forrásból. Azonban mi a helyzet a település helyrajzával? A folyó mederviszonyainak kutatása közben számos történeti adatot sikerült összegyűjteni a török kori helység belsőségének felépítéséről, illetve a palánkról/párkányról. (Megjegyzem, e két elnevezés egyébként egymást váltva fordul elő a hazai és külföldi [török] történeti művekben.) A Dunapataj keleti határában állt szent- királyi erődítést például rendszerint parkan/ párkány néven, a madarasit pedig palánk és parkan/párkány neveken is említették.20 Baja vára a török forrásokban párkány, míg a magyar és nyugati forrásokban rendre palánk néven szerepel.21 Török kutatók szerint a palanka/palánk elnevezés a faszerkezetű, vízparti és szárazföldi útvonalak mentén épült erődítésekre vonatkozott, alapja pedig a latin „planca", illetve a német „plankenzaum" szó lehetett. A török városok fellegvárához hasonlóan fegyverek és élelmiszer tárolására használták, továbbá a helyőrség védelmét szolgálta. A parkan/ párkány név pedig a hadműveleti területeken, „frontvonalak" mentén felállított kisméretű várakat jelentette.22 A bajai „párkány" elnevezés kissé zavaros, mivel Baja nem a frontvonal mentén feküdt, hiszen már 19 BÁRTH János 1989 352-353. 20 HEGYI Klára 2007 956., 965. 21 HEGYI Klára 2007 946., KŐHEGYI Mihály 2000100. 22 ÖZGÜVEN, Burcu 1999 3.; ÖZGÜVEN, Burcu 2003 158.; TURHAL, Abdullah 2009 4. 99
