Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Régészet - Pánya István: A Duna szerepe Baja és Bátmonostor kora újkori történetében
Pánya István a hódoltság kezdetén jóval északabbra húzódott a hódoltság és a Magyar Királyság maradékának határa. De térjünk vissza a város török kori felépítéséhez. Fentebb már szóba került, hogy Baja a középkor óta a jelenlegi helyén áll, tehát területileg folytonosnak tekinthető.23 Eredeti magyar lakossága azonban eltűnt, helyére a török időkben főleg szlávok érkeztek, ezért a népesség már nem tekinthető folytonosnak.24 A település magterülete a mai belvárosban, az egykori középkori plébániatemplom helyén épült ferences rendház körül terült el. Ugyanitt állt a török palánkvár is, azonban pontos fekvését és kiterjedését nem ismerjük, csupán Evlia Cselebi török utazó 1665-ből származó leírásából tudunk meg róla részleteket: „Baja vára. Régi vár a szegedi szandsák területén, ... Vára a Duna partján erős vár, nagy kikötővel... A vár alakja. Kettős palánkafal kerítésű, négyszögű, szépen rendezett erődítmény. A belső várban két mihrábja van, melyek közül a Szinán pasa dsámija a régi időben templom volt; ennek egy vékony mináret tornya van. Van egy gyalogos, azaz Ogrun-kapuja s egy nyugotra néző Nagy kapuja (Böjük-kapu). A kétségbevonhatatlan prófétának törvénye szerint való törvényszék e kapun belül van. A belső várban ötven deszkaházon és tizenöt bolton kívül más építészeti munka nincs. A kapun kívül levő nagy külváros is tömésfal kerítésű palánka, melyben háromszáz ala- csonyabb-magasabb deszkatetejű csinos, erős ház van. Van egy mecsetje, egy kolostora, egy medreszeje, egy elemi iskolája, egy fogadója, egy fürdője, százötven boltja. Kikötőhely lévén, lakói gazdagok és nagyon barátságosak. E város utczái mind deszkaburkolatúak, mivel földje lapályos és mocsaras. Ennek is két kapuja van: egyik a Révkapu, mely nyugotra nyílik, a másik délkeleti irányban a Zombor városába vezető úton van. A révfőnél van a temető. Ugyanott a révfőnél van a vámfelügyelő háza is. E kikötő tájékán mináret magasságú domb van, honnét lefelé nézni sem mer az 23 KARÁCSON Imre 1908 215-216.; PICKL, Othmar 1986 102.; KARÁCSONYI fános 1924 362-363. 24 WICKER Erika 2008 41.; VASS Előd 1989 164.; KŐHEGYI Mihály 1993 161-164. ember." 25 A minaret magasságú domb valószínűleg a mai Tulipán - Szarka - Béla király utcák helyén állt. Az 1700. évi kéziratos térképen is megtaláljuk azt a dél-délkeleti irányban lefutó dombsort, melynek legészakabbi eleme jelenleg - az újkori beépítés és a tereprendezések ellenére is - mintegy 14-15 méterrel emelkedik a belváros fölé. Sigmund Joachim von Trautmannsdorff gróf 1688. július 12-én kelt feljegyzéséből tudjuk, hogy a „bajai palánk félig le volt rombolva, s benne hajdúk állomásoztak. A palánkban volt egy leégett mecset, mely korábban katolikus templom volt. Két ferences szerzetes azonban már tevékenykedett az épületben." 26 Minden bizonnyal az Evlia által említett dzsámiról van szó, melyet az 1697. és az 1700. évi térképen is láthatunk (1-4. térkép). A törökök kivonulása után az épületet a ferencesek helyreállították, majd néhány évvel később, 1708-ban a Bajára törő kurucok megrongálták azt.27 Később, a 18. század első évtizedeiben az épületet elbontották és helyén felépült a ferences rendház.28 Evlia még feljegyezte, hogy látogatása idején a belső várban 50 ház és 15 bolt, továbbá egy második templom is állt. Leírása alapján úgy tűnik, hogy Baja belső vára akkoriban egy erődített belvárost jelenthetett és nem egy önálló, a településtől elkülönült erődöt. A felszabadító háborúk térképlapjai közül több helyen is láthatunk ilyen jellegű településrajzokat, például 1686-ban az elpusztult Tolnánál, illetve 1697-ben a boszniai Boszna folyó partján álló egyik településnél (9-10 térkép).29 A török utazó fogadót és medreszét is említ Baján. Előbbi valószínűleg az 1700. évi térképen a város középső részén, a dzsámi alatt látható négyzet alakú épülettel azonosítható. Gyakorlatilag egy kisebb karavánsze- rájról van szó, melynek török neve a „han".30 * * 25 KARÁCSON Imre 1908 215-216.; WICKER Erika 2008 42., A mihráb a mekkai Kába szentély és egyben az imádkozás irányát - más néven kiblát - jelző falifülke vagy tábla az imahelyen. 26 PICKL, Othmar 1986 102.; KARÁCSONYI János 1924 362-363. 27 KAPOCS Nándor - KŐHEGYI Mihály 1986 215. 28 FLACH, Paul 1974 49-50. 29 Tolna ábrázolásának részletes leírása, GAÁL Attila 1984,135-139. 30 FICARELLI, Loredana 2014 4.; További információk a szerájokról: http://www.turkishhan.org/ (2017.02.14.); lásd még TARDY Lajos 1977 281-288. 100
