Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Régészet - Wicker Erika: 16–17. századi rác-vlah temető Felsőszentiván és Bácsbokod határán („Csávoly–Határ út”)
Cumania 28. Wicker Erika 16-17. SZÁZADI RÁC-VLAH TEMETŐ FELSŐSZENTIVÁN ÉS BÁCSBOKOD HATÁRÁN („CSÁVOLY-HATÁR ÚT") Mindössze néhány lelet került elő abból a temetőből, melynek 11 sírját Kőhegyi Mihály 1987-ben tárta fel Csávolytól délre, és amelyeket a feltárásról szóló szűkszavú jelentésében 15-16. századinak határozott meg. Ma már nemcsak a datálást pontosíthatjuk, de az ott eltemetettekről is többet tudunk: a Határ úti temető a 16. század közepén Baja és Zom- bor között átmenetileg letelepedett balkáni eredetű rác-vlah népesség egy csoportjának hagyatéka.1 Sajnos nem sikerült az ásatási dokumentáció nyomára bukkannom; a bajai múzeum adattárában csupán a sírok rajzát találtam. Ásatási napló, pontos sírleírások és térkép hiányában sok minden homályban marad - maga a lelőhely azonban bír olyan fontossággal a környék hódoltság kori történetét illetően, hogy legalább a rendelkezésre álló adatokat közöljem. De nem hallgathatók el a problémák sem - és ezek egyike mindjárt maga a név. CSÁVOLY-, FELSŐSZENTIVÁN- VAGY BÁCSBOKOD-HATÁR ÚT? HATÁR ÚT VAGY TEMETŐ HEGY? A leletmentés rövid jelentésében ez áll: „Csávoly-Határút (1987). A környezetéből jól kiemelkedő dombon, mely Csávoly és Bácsbo- kod határán fekszik, tizenegy sír került feltárásra, igen gyér lelettel (ólomgyöngy, bronztű, gyöngyök). A szabályos sorokban, de lazán fekvő sírok XV-XVI. századiak. Munkatárs: Ács Csilla."2 A gond ezzel az, hogy Csávolynak és Bács- bokodnak nincs közös határa; közéjük - igaz, 1 WICKER Erika 2008; A Csávoly-Határ úti temetőről: uo. 16., 48-49. 2 Kőhegyi Mihály jelentése, 1987. Rég.Füz. Ser. I. No. 41. 1988 78.; H. TÓTH Elvira 1990196. csupán kb. 1300 méteres sávban - nyugatról Baja, keletről Felsőszentiván ékelődik be. A Határ út elnevezést térképeken nem találtam;3 lehetséges, hogy nem volt általánosan elterjedt, és csak azok használták, akik errefelé laktak, vagy itt műveltek földet. Ami biztos: a lelőhely Csávolytól délre fekszik, éppen két falu határának találkozásánál. E kevés adatból kiindulva próbáltam a bajai múzeum adattárában olyan leírásokat keresni, melyek egyértelműen erre a lelőhelyre, esetleg a környékére vonatkozhatnak. Előbbivel nem volt igazán szerencsém, és az utóbbiak sem segítettek a kérdés tisztázásában.4 Kőhegyi Mihály kiszállási jelentései sajnos bonyolították a helyzetet. 1959-ben járt Csávoly déli részén, mert a Négyes-dűlőből egy kengyelt hoztak a bajai múzeumba. Jelentésében - itt és most ezek az adatok fontosak számunkra - a környéket is leírta: „A községtől délre, a bácsbokodi műúttól balra nagyobb, mintegy 100 m széles, 120 m hosszú és 8-10 m magas domb emelkedik. Neve: Temető hegy. Felszínen emberi csontok. A dombnak csak egyik felét szántották. Fent a tetején beásás nyoma, valószínűleg kincskeresők dolgoztak itt. Megállapítható, hogy ezen a dombon te3 Illetve egyetlen helyen, a Szőke-dűlő terepbejárási jelentésben egy „Bokodi határút" szerepel, nagy valószínűséggel ugyanarról az útról van szó. KJM RÁ 2013.4552 4 Ezeket a próbálkozásokat nem részletezem; az anyagok elérhetősége: Kőhegyi Mihály terepbejárása, 1959 KJM RA 69.249; Kőhegyi Mihály terepbejárása, 1963 KJM RA 2000.896; Kőhegyi Mihály jelentése, 1959 RégFüz. Ser.I. No.13. 1960 109.; Vicze Magdolna és Kőhegyi Mihály ásatási és terepbejárási naplója. Csávoly-Szőke-dűlő és Csávoly-Bara part, 1986 KJM RA 2013.4552; Galántha Márta jelentése a JATE Régészeti Diákkörének terep- bejárásáról 1987 TIM RA, lt. sz. nélkül; Wicker Erika helyszíni szemléje 2016 KJM RA 2016. 5584. Utóbbinál a Temető hegyet tévesen azonosítottam a 800 m-re keletre levő Szőke-dűlő lelőhely középkori részével. 73
