Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Régészet - Wicker Erika: 16–17. századi rác-vlah temető Felsőszentiván és Bácsbokod határán („Csávoly–Határ út”)
Wicker Erika mető van, korát azonban - leletek hiányában - pontosabban megállapítani nem lehetett."5 Tehát a bácsbokodi műúttól balra volt egy viszonylag magas domb, amit Temető hegynek neveztek, és a felszínen embercsontok voltak. Ugyanakkor templomra utaló nyomokat nem talált, tehát kizárható, hogy középkori templom körüli temetőről lenne szó. Bizonynyal nem véletlen a 2. és 3. katonai felmérés térképén is szereplő Temető hegy (7. és 8. térkép) elnevezés, hiszen amennyiben egy egykori késő középkori település temetővel körbevett templomának falaiból valamennyi megmaradt, azt a területet általában Templomhegynek, Templomdombnak szokták nevezni. Ma már tudjuk, nem is lehetett késő középkori magyar település templom körüli temetője, mert 1986-ban tőle alig 800 m-rel nyugatra, a Szőke-dűlőben Árpád- és talán középkori temető leletmentésére került sor, melyek közvetlen közelében késő középkori falu nyomait jelezte a felszínen gyűjtött kerámiaanyag.6 De előtte sor került még egy kiszállásra, mely tovább fokozta az elnevezések körüli bonyodalmakat... Kőhegyi Mihály 1963-as jelentése szerint „...A Csávolyról Bácsbokodra vezető műút keleti felén, a Bácsbokod-Csávoly határát jelentő földúton keletre mentünk a 133. magassági pontig. [...] A környéket bejárva azt tapasztaltuk, hogy az innen kb. 1 km-re lévő Kígyós patakkal többé-kevésbé párhuzamosan haladó dombvonulat aránylag jól kiemelkedik a környezetből, helyenként 10-14 méter magasságra is. A dombsoron végig középkori település húzódik, itt-ott, különösen a földhát közelében emberi csontokat is találtunk, tégla és kőtörmelékkel együtt. A legmagasabb ponton állott tehát a templom, itt volt a temető is. Mintegy 60-80 méteren tudtuk körben követni a kiszántott csontokat. A falu pedig hosszan, mintegy 300-400 méterre délre és 150-200 méterre északra elhúzódik 100-150 méter szélesen. A régi térképek még a XIX. sz. legvégén is Temető hegy néven jelzik a dombot, ma Hadiföldek néven is szokták emlegetni"7 (2. ábra). Tehát a helyszínen először a 133. magassági pont dombját nézték meg (az itt elő5 Kőhegyi Mihály terepbejárása, 1959 KJM RA 69.249 6 Kőhegyi Mihály terepbejárása és leletmentése, 1986 KJM RA 2013.4552 7 Kőhegyi Mihály terepbejárása, 1963 KJM RA 2000.896 került emberi vázcsontok miatt került sor a kiszállásra), majd bejárták a környéket, és egy, a kb. 1 km-re levő Kígyós patakkal párhuzamos dombsoron középkori településnyomokat, templomra utaló kő- és téglatörmelékeket, temetőt jelző embercsontokat találtak. Ezután a jelentés nyilván visszatér a 133. magassági ponthoz, mert „a régi térképek" egyértelműen ezt a dombot jelzik „Temető hegy"-nek (7., 8., 10. és 22. térkép). A Kígyós parti Árpád- és középkori temető néhány sírjának mentésére egyébként 1986- ban került sor; a lelőhely neve Csávoly-Szőke- dűlő lett (2. kép). A leletmentés rövid összegzése szerint „Árpád-kori temető sírját tártuk fel a szokásos leletanyaggal (S végű hajkarika, gyöngyök, gyűrű, pénz). A halastó K-i partján terül el a település is, amely a középkorban még tovább élt, sőt kiterjedt a halastó Ny-i oldalára is. Itt 150-200 m szélesen és 300-400 m hosszan késő középkori (XV-XVI. sz.i) cserepek hevernek a felszínen."8 A terepbejárás és a leletmentés naplója azonban további érdekességekkel szolgál. „Csávoly"-Bokodi határút és „Csávoly" - Szőke-dűlő A lelőhelyek nevét itt is pontosítani kell: A Bokodi határút Bácsbokod és Felsőszent- iván találkozásánál, a Szőke-dűlő pedig Fel- sőszentiván határában fekszik. A terepbejárás során „...átmentünk Csávoly D-i részére, a Halastó D-i oldalára, egy mesterségesen kettévágott (mikor?) domborulatot néztünk meg [...]. Mind a két dombon igen intenzíven kerültek elő főleg középkori cserepek. A Bokodi határútnak nevezett oldalon talán a templom körüli temetőt és a templom maradványait találtuk meg. Igen sok cserép és embercsontot találtunk. Zöldági szerint török tábor színhelye lehetett itt, állítólag egy Ahmed feliratú janicsár lándzsát is itt találtak egyéb, mint pl. török gyűrű kíséretében. [...] kijelöltünk egy [...] szelvényt [...] a Szőke-dűlőn [...] ha a szelvény nem hoz eredményt, átmegyünk a Bokodhoz tartozó részre a szétszántott temetőt hitelesíteni."9 8 Kőhegyi Mihály és Vicze Magdolna ásatási dokumentációja, 1986. RégFüz. Ser.I. No.40.1987 77. 9 Kőhegyi Mihály terepbejárása és leletmentése, 1986 74
