Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Helytörténet - Hajagos Csaba: Malenkij robot a Tiszaugi-hídnál
Cumania 28. Hajagos Csaba MALENKI] ROBOT A TISZAUGI-HÍDNÁL „A munkások 5 naponként váltandók!" A második világháború frontküzdelmeinek a mai Bács-Kiskun megye területét érintő hadmozdulatai hivatalosan 1944. november 14-én, Solt község Vörös Hadsereg általi megszállásával fejeződtek be,1 így ettől a naptól számítjuk a korábbi Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye teljes területi megszállását. A kutatás módszertanának meghatározó tényezője a mai Bács-Kiskun megye közigazgatási határainak meghatározása, hiszen a 600/1945. M. E. sz. rendelet kihirdetésekor a szóban forgó területen két törvényhatóság működött: Pest-Pilis- Solt-Kiskun és Bács-Bodrog vármegyéké.2 Ám az 1949-ben esedékessé váló közigazgatási területrendezésre vonatkozó 4343/1949. M. T. sz. rendelet3 a második világháborút lezáró békeszerződés és a területi elcsatolások következtében a következőképpen szabta át a korábbi közigazgatási határokat: Bács-Bodrog vármegye Magyarországon maradt részét (Bajai, Bácsalmási, Jánoshalmi járások), illetve Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területeit (Dunavecsei, Kalocsai, Kiskőrösi, Kiskunfélegyházi, Kunszentmiklósi járások, továbbá Ladánybene és Lajosmizse) összevonta. így alakult ki Bács-Kiskun megye.4 1 BÁLINTNÉ MIKES Katalin - SZABÓ Sándor 1971 13. A mai Bács-Kiskun megye területe 1944. október 10. és november 14. között volt hadműveleti terület. 2 KISFALUDY Katalin 1989 4. 3 PETRIKNÉ VÁMOS Ida 1996 7-8. A megyék nevének, székhelyének, területének megállapításáról szóló 4.343/1949. (XII. 14.) M. T. sz. rendelet végrehajtását a Minisztertanács a belügyminiszterre bízta. 1950. február 1-jével az 5.201/4. (ü-1/1950. fi. 29.) B. M. sz. rendelet Pest, Bács-Kiskun, Nógrád, Fejér, Vas, Somogy, Baranya, Tolna, Szolnok és Heves megyék új elnevezését, területet, a területükön lévő járásokat határozta meg, s döntött a járások megszüntetéséről vagy újak létrehozásáról, valamint a megyék közötti területátcsatolásokról. 4 KISFALUDY Katalin 1989 4. A szovjet parancsnokságok felállítása után az általam a kiskunfélegyházi járásból elemzés alá vont települések (Okécske és Újkécske) egyikén, Okécskén is kezdetét vették a köz- igazgatás helyreállításának munkálatai. Az utoljára 1944. szeptember 6-án ülésezett képviselőtestület5 1945. január 9-én ült össze újra, Szíjj Béla községi jegyző elnökletével. A megszállás előtt az elmenekült Nagy Géza vezetőjegyző helyére ideiglenesen kinevezett Zayzon János végezte a jegyzői feladatokat. A képviselőtestület - az Újkécskén történtekhez hasonlóan - megszavazta három fő segédszemélyzet és orosz tolmács alkalmazását, az adófizetés megindítását, illetve a kritikus közellátás ügyében elhatározták a Hangya Szövetkezet boltjában lévő só kiosztását is.6 A szovjet parancsnokságok ellenőrzésük alá vonták az újjászervezett közbiztonsági szervet, a rendőrséget is, amely a Kiskunfélegyházi járás községeiben a kommunista párt titkárainak (mint nemzeti bizottsági képviselőknek) határozatai alapján működött. Okécskén Pinczés István irányította a rendőrkapitányság tevékenységét, aki - Zoboki János bíró jelentése alapján - kimondottan jó viszonyt ápolt a község szovjet parancsnokával, így az újkécskei kapitánysághoz hasonlóan közösen osztoztak a német és magyar katonák által hátrahagyott 5 Az ókécskei képviselőtestület tagjai: Rácz Lajos bíró, U. Szabó Lajos, I. Kiss Imre, Hazag József, id. G. Szabó Dániel, Bekő László, Fekecs Lajos, Nyikos István, Takács Béla, id. Papp Sándor, T. Bagó Zsigmond, id. Bucsai Lajos, Tóth Benő, Bagó Imre, G. Szíjj János, Balogh Ferenc, Mala István, B. Szabó Zsigmond, Domokos Imre, Hazag László, Fekecs Zsigmond, Soós László. Szíjj Béla, községi jegyző. Forrás: MNL BKML IV. 907. b. 408/1945. Jelentés a rendőrszervek összetételéről és tevékenységéről. 6 HAZAG László 2000 14-15. 265
