Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Helytörténet - Sági Norberta: Adalékok a Kecskemét kertkultúrás gazdálkodásában résztvevő különböző társadalmi csoportok életmódjához a 20. század elején
Sági Norberta A19. század végi elhúzódó agrárválság, az országszerte jelentkező munkanélküliség miatt általános jelenség volt a belső népmozgás és a kivándorlás. Kecskemét ekkor bőven kínált megszerezhető birtokokat és munkalehetőséget is. A város egyébként már az 1790-es évektől kezdve osztott ki homokterületeket, ami a 19. század utolsó negyedében öltött nagy méreteket, amikor a város a filoxéra pusztítása után (1875-től) immunis homoktalajának köszönhetően a szőlőtelepítések célpontjává vált.5 A város vezetősége a város birtokaiból szinte minden évben parcellázott fel 2-5 holdas birtokokat, s ennek a föld- és gazdálkodáspolitikának köszönhetően a 19. század végén az itt lakó, jelentkező földnélküli parasztok kedvezményes áron házhelyet és kisebb birtokot vásárolhattak. A parcellázások hátterében - egészen a 20. század elején történt telepítésekig - a szőlőtelepítés és futóhomok elleni védekezés (erdő, szőlő- és gyümölcsültetvények telepítése) állt. A parcellázások eredményeként6 a zsellér- ség feltörekvő elemei önálló egzisztencia alapját teremthették meg, illetve állandó munka- alkalomhoz jutottak a szőlőkben. A tavaszi és nyári napszám elég magas volt, a kecskeméti és Kecskemét környéki szőlőtelepítések téli munkát is adtak, így biztosított volt a munkáscsaládok egész évi megélhetése. Kada Elek polgármester korabeli jelentése szerint ezen a vidéken munkanélküliség, elégedetlenség nem volt, sőt az izgatok sem jutottak eredményre.7 Ellenkezőleg, a századvégi homokmegkötési, szőlőtelepítési munkákat éppen a munkáshiány miatt nem lehetett a kívánt ütemben végezni. Kecskemét földbirtok-politikájának alapja az a nagykiterjedésű városi birtok volt, amelyet a város hosszú időn keresztül saját birtokban tartott, s amelyből szükség szerint parcellázott, egy-egy nagyobb homokterüle5 Vö. MNL BKML XI.606. Kecskemét Szőlőtelepítő Vállalat iratai. 1892-1897.1. iratcsomó. Tanácsi jegyzőkönyv, 1892. A földművelésügyi kormányzat is támogatta a homoki szőlőültetést, az 1883-ban hozott törvény az új telepítőknek hat évi adómentességet adott. Ekkor a homokterületeken országszerte is sokan hozzáfogtak a szőlőültetéshez. 6 Bővebben a parcellázásokról lásd: SÁGI Norberta 2006; SÁGI Norberta 2007a 7 MNL BKML IV.1908.b. 1.4148/897, Kada Elek polgár- mester jelentése a földművelésügyi miniszterhez. tét pedig arra vállalkozóknak egészben adott el. Ez a kétféle birtokjuttatás határozta meg a kecskeméti mezőgazdaság fejlődését.8 A birtokviszonyok az országos átlagnál jobbak voltak, de Kecskemétnek is volt nagy létszámú agrárszegénysége, akik az 1920-as földreformkor és azt követően, a parcellázásokkor jelezték földigényüket. Az 1920. évi földreform hatására az ország területének 4,3%-a, a Duna-Tisza közén az összterület 2,9%-a gazdát cserélt. Kecskeméten a kiosztott föld 60%-a az 5-100 kh-as kategóriába tartozó gazdaságokat, elsősorban a 20-40 holdas birtokokat gyarapította. Az országos tendenciával megegyezően nőtt a törpebirtokok száma, de a kecskeméti összes birtoknak 0,7%-át kitevő 100 kh-on felüli birtokok még 1935-ben is az összterület 41%-át foglalták el.9 A kisüzemi kertkultúrás tanyák között azok a tanyás gazdaságok voltak a legfejlettebbek, melyek kizárólagosan vagy döntően szőlő- és gyümölcstermelésre specializálódtak. Egy fokkal „fejletlenebb" típust alkottak azok a gazdaságok, melyekben a kertészkedés szervesen illeszkedett a gabonatermelő és/ vagy állattartó üzem termelési szerkezetébe. A gazdaságok harmadik csoportjába azok a gazdaságok sorolhatók, melyekben a szőlő- és gyümölcstermesztésnek kiegészítő szerepe volt, netán csupán kedvtelésből foglalkoztak vele.10 Kecskemét társadalmi és üzemszerkezeti viszonyait Für Lajos alapos elemzéséből ismerjük.11 A következőkben Kecskemét szőlősgazdaságaival kapcsolatos adatait idézzük fel. Kecskeméten 1935-ben a gazdaságok majdnem felében (45%) volt 800 n. öl és 2 kh közötti kiterjedésű szőlő, és 0-5 kh-as birtok- kategóriában, a birtokok több mint felében (60%) a legtöbb szőlősgazdaság.12 Kecskemét nemcsak a birtokok birtoknagyságok szerinti eloszlását tekintve emelkedett ki, hanem az egy-egy szőlősgazdaságra eső átlagos földterület tekintetében is. Ez (2,16 kh) ugyanis há8 ERDEI Ferenc 1977 74. 9 ASZTALOS István - SÁRFALVI Béla 1960 43-44. 10 Für Lajos tipizálása. FÜR Lajos 1983 123-124. 11 FÜR Lajos 1983 95-130. 12 Ezzel szemben Szegeden a nagyobb birtokokon voltak nagyobb arányban a szőlősgazdaságok: 1-5 holdas birtokokon volt a szőlősgazdaságok 36%-a, 5-10 holdasokon a 25,7%-a, 10-20 holdasokon a 24,2%-uk. Kecskeméten ez utóbbi kategóriában csak a szőlősgazdaságok 10,7%-át találjuk. 250
