Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Helytörténet - Sági Norberta: Adalékok a Kecskemét kertkultúrás gazdálkodásában résztvevő különböző társadalmi csoportok életmódjához a 20. század elején
Adalékok a kecskémét kertkultúrás gazdálkodásában résztvevő... romszorosa volt az országosnak (0,76 kh), kétszerese a megyeinek (1,04 kh) és a szegedinek (1,14 kh). Ez azt jelenti, hogy az 1 hold alatti birtokokon átlagosan 0,35 hold, az 1-5 holdas gazdaságokban másfél hold, az 5-10 holdasokon pedig 2,6 hold szőlő volt (szemben a szegedi átlagokkal: 0,3 kh, 0,7 kh, 0,93 kh).13 Amint látjuk, az alsó birtokkategóriában volt a szőlőbirtokosok száma és a birtokukban lévő szőlőterület aránya a legnagyobb. A gazdaságok többségében tehát adott volt a magasabb jövedelem kitermelésének lehetősége. Arra a kérdésre, hogy a gazdaságok milyen mértékben éltek ezzel a lehetőséggel, nem tudunk választ adni. Az azonban biztos, hogy a Kecskemét környéki tanyásgazdaságok támaszkodhattak arra a városban, illetve a városi lakosság körében felszaporodott tudásra, melynek segítségével még a gazdaságát elsősorban gabonatermesztésre beállító gazda is magának második, harmadik megélhetési forrást biztosított: a szükséges évi jövedelem, bevétel érdekében szőlőt, gyümölcsöst telepített, zöldségféléket termesztett. Az a kérdés, hogy ez a birtokszerkezet mennyiben járult hozzá a város gazdaságának fejlődéséhez, a szakirodalomban már több ízben megválaszolásra talált. Erdei Ferenc Futóhomok című művében megállapította, hogy: „Kecskemét [...] megtartotta városi birtokban az egészet [ti. földjét] - ma is óriási birtoka van -, időnként azonban a szükséghez képest újabb földeket parcellázott, egy-egy nagyobb homokterületet pedig egészben eladott arra vállalkozóknak. Ez a kétirányú birtokjuttatás volt a kecskeméti agrikultúra hajtóereje."14 A KERTKULTÚRÁS TANYARENDSZER TÁRSADALMI CSOPORTJAI Az agrárlakosságon belüli csoportok elkülönítése szakmai szempontból problematikus. A kategóriáknak nemcsak időbeli meghatározása vet fel kérdéseket, hanem az adott időben vizsgált társadalmi rétegek körülírása is. Az itt következő társadalomrajzban arra törekszünk, hogy az agrárszegénység különböző csoportjainak, a szőlős - gyümölcsös - zöldséges tanyák létrehozóinak, a kertkultúrás tanyarend13 FÜR Lajos 1983111-121. 14 ERDEI Ferenc 1977 73. szer társadalmi csoportjainak életkörülményeit, alkalmazásuk feltételeit bemutassuk. Egy család az esetek többségében nem csupán egy kategóriához tartozott, egyszerre volt valamekkora föld tulajdonosa és más földdarabok bérlője, a családtagok ugyanebből a családból bérmunkára szegőd(het)tek el. A családtörténetek révén az is kirajzolódik, hogy egy fiatal pár élete folyamán több társadalmi réteghez is tartozott, és optimális esetben meglett korukra bérlőkké, tulajdonosokká váltak. Birtokosok és bérlők Kecskemét város birtokpolitikájának alapvető jellegzetessége volt az, hogy a tulajdonát képező földeket eladás mellett haszonbérbeadás útján is értékesítette, így juttatva földhöz a vásárlásra képtelen városi lakosságot. A városi haszonbérietek a határ különböző pontjain és igen eltérő nagyságú parcellákban feküdtek, függően a talaj minőségétől, hasznosításától és a majdani bérlők gazdasági helyzetétől. A bérletek kezdete és lejárata Szent Mihály napja volt. Aki ismerős, régi bérlő volt, az már aratás után elfoglalhatta a tanyát és megkezdhette a munkát. A haszonbérietekre - a várostól vagy magántulajdonosoktól bérelve -, ahogy arról fentebb már szóltunk, már a 18. század végétől nagy volt az igény. Az 1920-as évek elején a mezőgazdasági termékek iránti kereslet növekedésével a bérletek iránti érdeklődés is nőtt, ezzel együtt emelkedtek a bérleti díjak is. Természetes, hogy aki csak tehette, az agrárszegénység soraiból is önálló bérlet szerzésére, majd földvásárlásra törekedett. A kisbérlők eredetüket, származásukat tekintve több csoportból toborzódtak.15 1. Mezőgazdasági cselédekből, akik ösz- szegyűjtöttek egy kis pénzt, amiből tudtak venni 1-2 lovat, 1 tehenet, néhány talajművelő szerszámot, aztán kibéreltek 15-20 hold földet, ahol megpróbáltak önállóan gazdálkodni. A konvencióból tudtak annyit spórolni, hogy el tudták indítani a gazdaságot. Az asszony szerepe ebben meghatározó volt: ha jól kezelte a pénzt és baromfival, zöldséggel, gyümölccsel piacozott, és a gyerekeket is napszámba küld15 Saját gyűjtés és MMgMA IV. 257. 251
