Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)

Helytörténet - Sági Norberta: Adalékok a Kecskemét kertkultúrás gazdálkodásában résztvevő különböző társadalmi csoportok életmódjához a 20. század elején

Adalékok a kecskémét kertkultúrás gazdálkodásában résztvevő... romszorosa volt az országosnak (0,76 kh), két­szerese a megyeinek (1,04 kh) és a szegedinek (1,14 kh). Ez azt jelenti, hogy az 1 hold alatti birtokokon átlagosan 0,35 hold, az 1-5 holdas gazdaságokban másfél hold, az 5-10 holdaso­kon pedig 2,6 hold szőlő volt (szemben a sze­gedi átlagokkal: 0,3 kh, 0,7 kh, 0,93 kh).13 Amint látjuk, az alsó birtokkategóriában volt a szőlőbirtokosok száma és a birtokuk­ban lévő szőlőterület aránya a legnagyobb. A gazdaságok többségében tehát adott volt a magasabb jövedelem kitermelésének lehe­tősége. Arra a kérdésre, hogy a gazdaságok milyen mértékben éltek ezzel a lehetőséggel, nem tudunk választ adni. Az azonban biztos, hogy a Kecskemét környéki tanyásgazdasá­gok támaszkodhattak arra a városban, illetve a városi lakosság körében felszaporodott tu­dásra, melynek segítségével még a gazdaságát elsősorban gabonatermesztésre beállító gazda is magának második, harmadik megélhetési forrást biztosított: a szükséges évi jövedelem, bevétel érdekében szőlőt, gyümölcsöst telepí­tett, zöldségféléket termesztett. Az a kérdés, hogy ez a birtokszerkezet mennyiben járult hozzá a város gazdaságának fejlődéséhez, a szakirodalomban már több íz­ben megválaszolásra talált. Erdei Ferenc Futó­homok című művében megállapította, hogy: „Kecskemét [...] megtartotta városi birtok­ban az egészet [ti. földjét] - ma is óriási birtoka van -, időnként azonban a szükséghez képest újabb földeket parcellázott, egy-egy nagyobb homokterületet pedig egészben eladott arra vállalkozóknak. Ez a kétirányú birtokjuttatás volt a kecskeméti agrikultúra hajtóereje."14 A KERTKULTÚRÁS TANYARENDSZER TÁRSADALMI CSOPORTJAI Az agrárlakosságon belüli csoportok elkü­lönítése szakmai szempontból problematikus. A kategóriáknak nemcsak időbeli meghatáro­zása vet fel kérdéseket, hanem az adott időben vizsgált társadalmi rétegek körülírása is. Az itt következő társadalomrajzban arra törekszünk, hogy az agrárszegénység különböző csoport­jainak, a szőlős - gyümölcsös - zöldséges ta­nyák létrehozóinak, a kertkultúrás tanyarend­13 FÜR Lajos 1983111-121. 14 ERDEI Ferenc 1977 73. szer társadalmi csoportjainak életkörülménye­it, alkalmazásuk feltételeit bemutassuk. Egy család az esetek többségében nem csupán egy kategóriához tartozott, egyszerre volt vala­mekkora föld tulajdonosa és más földdarabok bérlője, a családtagok ugyanebből a családból bérmunkára szegőd(het)tek el. A családtörté­netek révén az is kirajzolódik, hogy egy fiatal pár élete folyamán több társadalmi réteghez is tartozott, és optimális esetben meglett korukra bérlőkké, tulajdonosokká váltak. Birtokosok és bérlők Kecskemét város birtokpolitikájának alap­vető jellegzetessége volt az, hogy a tulajdonát képező földeket eladás mellett haszonbérbe­adás útján is értékesítette, így juttatva földhöz a vásárlásra képtelen városi lakosságot. A vá­rosi haszonbérietek a határ különböző pontja­in és igen eltérő nagyságú parcellákban feküd­tek, függően a talaj minőségétől, hasznosításá­tól és a majdani bérlők gazdasági helyzetétől. A bérletek kezdete és lejárata Szent Mihály napja volt. Aki ismerős, régi bérlő volt, az már aratás után elfoglalhatta a tanyát és megkezd­hette a munkát. A haszonbérietekre - a várostól vagy ma­gántulajdonosoktól bérelve -, ahogy arról fen­tebb már szóltunk, már a 18. század végétől nagy volt az igény. Az 1920-as évek elején a mezőgazdasági termékek iránti kereslet növe­kedésével a bérletek iránti érdeklődés is nőtt, ezzel együtt emelkedtek a bérleti díjak is. Ter­mészetes, hogy aki csak tehette, az agrársze­génység soraiból is önálló bérlet szerzésére, majd földvásárlásra törekedett. A kisbérlők eredetüket, származásukat te­kintve több csoportból toborzódtak.15 1. Mezőgazdasági cselédekből, akik ösz- szegyűjtöttek egy kis pénzt, amiből tudtak venni 1-2 lovat, 1 tehenet, néhány talajművelő szerszámot, aztán kibéreltek 15-20 hold földet, ahol megpróbáltak önállóan gazdálkodni. A konvencióból tudtak annyit spórolni, hogy el tudták indítani a gazdaságot. Az asszony sze­repe ebben meghatározó volt: ha jól kezelte a pénzt és baromfival, zöldséggel, gyümölccsel piacozott, és a gyerekeket is napszámba küld­15 Saját gyűjtés és MMgMA IV. 257. 251

Next

/
Oldalképek
Tartalom