Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Régészet - Somogyvári Ágnes: A Nagyrév-kultúra településrészlete és edénydepója a Kiskunfélegyháza–Izsáki út lelőhelyen
Cumania 28. Somogyvári Ágnes A NAGYRÉV-KULTÚRA TELEPÜLÉSRÉSZLETE ÉS EDÉNYDEPÓJA A KISKUNFÉLEGYHÁZA-IZSÁKI ÚT LELŐHELYEN 1995-ben került sor az M5 autópálya Kecskemét és Kiskunfélegyháza közötti szakaszán, az út nyomvonalában a Kiskunfélegyhá- za-Izsáki út, M5 122. lelőhely feltárására.1 A lelőhely az autópálya 107. és 108. km-szelvé- nyében található, egy, a környezetéből erőteljesen kiemelkedő észak-déli irányú földháton (2-3. térkép). Az egykori vizenyős területből jól kiemelkedő földhát északi tetején nyitották meg a szelvényeket. A földhát lábánál több méteres vastagságot ért el a magasabb részekről lecsúszott humusz, így ez a terület kutathatatlanná vált, ugyanakkor ez azt is jelentette, hogy a földhát tetején az alig megmaradt 25-35 cm-es humuszvastagság miatt az egykori települést a mezőgazdasági művelés erőteljesen rongálta, emellett még újkori bolygatással is számolni kellett. A feltárás során 4 000 m2-es területet humuszoltak le, ezen belül 2 500 m2 feltárására volt lehetőség. A feltárás körülményei nem voltak optimálisak, mivel a munka október közepén indult, november elején pedig már beköszöntött a tél. Maguk a telepjelenségek mintegy 1 500 m2-en belül koncentrálódtak (2. térkép). A feltárt objektumok közül kevés tartalmazott korhatározásra alkalmas leletanyagot, így a legtöbb esetben a betöltés alapján különítette el az ásató az újkori beásásoktól azt a 35 objektumot, amelyet régészeti korúnak ítélt. TELEPJELENSÉGEK A feltárt területen belül jól körülhatárol- hatóan helyezkedtek el a régészeti korú objektumok: gödrök és árkok. A legnagyobb méretű objektum (24.) a földhát tetején, a feltárási terület északnyugati részén került elő 1 A feltárás vezetője Balogh Csilla volt. Köszönöm Balogh Csillának a leletanyag közlésre való átengedését. (4. ábra 24.). Az 5,4x9,8 m-es, lekerekített sarkú, téglalap alakú objektum mélysége 60 és 70 cm között változott. Oldalai az egyenesre kialakított alja felé lejtettek, nyugati oldalán rézsűs lejáratot figyeltek meg. Betöltése kevert volt, elszórtan égett, faszenes elszíneződéssel. Sem az objektumon belül, sem pedig kívül cölöplyuk, vagy más, a szerkezetére utaló megfigyelést nem lehetett tenni. A bontás során leletanyag nem került elő belőle. A feltételezhető építmény körül csoportokban helyezkedtek el a különböző méretű és funkciójú gödrök. A gödrök nagyobbik része az egy-másfél méter átmérőjű, kör alakú, ívelt falú gödrök csoportjába tartozik (1. ábra 3., 5.). Előkerült két téglalap alakú gödör és néhány olyan nagyobb méretű objektum is, amely valószínűleg tároló funkciót töltött be (2. ábra 1-2., 3. ábra 22., 4. ábra 30., 5. ábra 29.). Ezek közül az egyiknél a gödör nyugati oldalához közel három cölöplyukat is találtak (2. ábra 1.). A gyér leletanyag mellett néhány esetben nagyobb összefüggő állatcsont-maradványo- kat is megfigyeltek. Az egyik gödörnél (4.) az ásató azt tapasztalta, hogy a gödröt kitapasztották. A gödör egyik felében rossz megtartású állatcsontok (feltételezhetően kutya) kerültek elő úgy, hogy a gödör faláról ráomlott tapasztás borította őket (2. ábra 4.). A telepobjektumoktól jóval távolabb, a feltárás keleti szélén egy lekerekített sarkú téglalap alakú gödörben (29.) egy részleges, rossz megtartású szarvas vagy őz csontváza volt, agancsa és patái hiányoztak (5. ábra 29.). Összesen négy árok került feltárásra, ebből kettő (31, 32.) rövid, U keresztmetszetű árokszakasz volt (5. ábra 32.), míg két árok (34,35.) az ásató véleménye szerint a telep kerítőárka lehetett (5. ábra 34-35.). A 35. árok aljában két, míg a telep felé eső oldalon öt, egymástól azonos távolságra lévő cölöplyukat figyelt meg. 25
