Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)

Régészet - Somogyvári Ágnes: A Nagyrév-kultúra településrészlete és edénydepója a Kiskunfélegyháza–Izsáki út lelőhelyen

Somogy vári Ágnes A 34. árok kelet-nyugati irányban szelte át a dombhátat. Az ároktól északnyugatra csu­pán egyetlen objektum került elő, míg az árok délkeleti oldalán volt az összes telepjelenség. Mindezek alapján feltételezte az ásató, hogy a települést északról és nyugatról árok kerí­tette.2 A településen feltárt gödrök nagyobbik része nem vagy csak minimális mennyiségű leletanyagot tartalmazott. Hét gödörből ke­rült elő mind számát, mind minőségét tekint­ve értékelhető leletanyag (3, 4, 5, 6, 7, 17. és 18.), ezek közül a legjelentősebb a 7. objektum volt, amelyben egy edénydepót tártak fel (3. ábra 7.). Magának az ásatásnak a körülményei a korai havazás miatt nem voltak kedvezőek. Az értelmezést nehezítette a jelentős számú újkori bolygatás is. A munka eredménye egy, a Nagyrév-kultúra egyrétegű teleprészleté­nek feltárása volt, ahol az ásató a régészeti objektumoknál csupán egy esetben tapasztalt szuperpozíciót (20-21. gödrök). LELETANYAGOT TARTALMAZÓ OBJEKTUMOK:3 A 3. gödör szabályos kerek formájú, merőleges falú, homorú aljú volt (2. ábra 3.). Nyuga­ti sarkát újkori bolygatás érintette. Betöltése egységes humusszal kevert barna homok. A gödörből kevés, apró kerámiatöredék ke­rült elő. Vékony falú, szürkésbarna színű, jól égetett bögre enyhén kihajló és egyenesre le­vágott peremű nyaktöredékei (2. tábla 1-2.),4 kívül-belül profilált, T-peremű, szürkésbar­na színű tál apró töredéke, mindkét oldalán finom vízszintes söprűzés díszíti (2. tábla 3.). Profilált peremű, sárgásbarna színű tálka tö­redéke, szürkésbarna színű, apró kaviccsal és kerámiazúzalékkal soványított, rosszul égetett oldaltöredékek, felületüket különböző mély­ségű söprűzés borítja (2. tábla 4-6.). Profilált, szürkésbarna színű, apró kavicsos, kerámiazú­zalékos soványítású aljtöredékek (2. tábla 8.), és egy kőeszköz (2. tábla 7.). A 4. gödör szabályos kerek alakú folttal jelent­kezett, falát egyenesre alakították ki, a gödör oldalát sáros tapasztással erősítették meg, ez omlott rá a gödör egyik felében lévő rossz megtartású kutyacsontokra (2. ábra 4.). A cson­2 BALOGH Csilla 1997a 16. 3 A leletanyag a Kecskeméti Katona József Múzeumban található, 2011.10.1-58. leltári számon. 4 A leletanyagról a rajzokat Vida Ágnes készítette. tok mellől edénytöredékek kerültek elő. Szür­késbarna színű, apró kaviccsal soványított, jól égetett korsó kihajló peremtöredéke, felületén fényezés nyomai látszanak (2. tábla 1.). Szürke színű tálak apró peremtöredékei, a peremek kívül-belül enyhén profiláltak, apró kavicsos, kerámiazúzalékos soványításúak (2. tábla 2.). Enyhén kihajló peremű, szürke színű tál tö­redéke, enyhén kihajló peremű, szürke színű, rosszul égetett, apró kavicsos és kerámiazúza­lékos soványítású korsó töredéke (2. tábla 3.). Két szürke színű szalagfül töredéke (2. tábla 4-5.), szürkésbarna színű fazekak vagy tároló­edények oldaltöredékei, különböző söprűzött díszítéssel (2. tábla 6-9.), szürke színű fazék profilúit, apró kavicsos soványítású aljtöredé­ke (2. tábla 10.). Az 5. gödör szabályos kerek folttal jelentkezett, az alját és oldalát ível ten alakították ki (2. ábra 5.). A gödörből az edénytöredékek mellett még néhány állatcsont is előkerült. A kerámiatöre­dékek között volt egy szürke színű, apró ka­vicsos és kerámiazúzalékos soványítású fazék nyak- és oldaltöredéke (3. tábla 1.), valamint szürke és vörösesbarna, kerámiazúzalékkal soványított, durván vagy sekélyen söprűzött tárolóedények oldaltöredékei (3. tábla 2-4.). A 6. gödör szabálytalan formájú, meredek falú, egyenes aljú volt. A mezőgazdasági művelés a gödör felső részét megsemmisítette (2. ábra 6.). A gödörből állatcsont, egy vadkan állkapcsá­nak töredéke, tapasztásdarabok, edénytöredé­kek (3. tábla 5.) és egy nagyméretű tárolóedény töredéke került elő. A tárolóedény pereme ki­felé ívelt, nyaka rövid, a perem alatt a nyakon vízszintes állású, ujjbenyomással tagolt rövid borda található, vállvonalán ujjbenyomással tagolt bordadísz fut, hasa erősen gömbösödik, a bordadísz alatt a felülete durvított és söprű­zött. Mérete: 42x35 cm (4. tábla 2.). A 7. gödör szabályos kerek folttal jelentkezett. Nagyméretű, szája felé enyhén szűkülő gödör volt (3. ábra 7.). Az alja egyenes, az oldalait ugyancsak egyenesre alakították ki. Betölté­sében két réteget figyeltek meg, a felső réteg humusszal kevert, tömör, míg alatta homokos laza réteg volt. A gödörben három nagy tá­rolóedény,5 egy fazék, egy fél kőbalta és egy szabályos formájú, ovális kő, valamint marha­csigolyák kerültek elő (5. tábla 1-4.). A feltárás során megállapítható volt, hogy az edényeket épen, szájukkal felfelé állítva helyezték a gö­dörbe, csak a föld súlyától dőltek el. Az egyik nagyméretű tárolóedény szürkésbarna színű, pereme enyhén kihajlik, nyaka rövid, szűk, 5 Az edényeket Pintér Erzsébet restaurálta. 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom