Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Helytörténet - Mácsainé Iván Éva: „A Csajkásban legyen a magyarságnak egy végvára.” Tervek a hadirokkantak csajkáskerületi telepítéséről az I. világháború végén
Mácsainé Iván Éva köszönhetően sokan túlélhették a súlyos sérüléseket is. Azonban mindez azzal is járt, hogy jelentősen megnövekedett a hadirokkantak száma. Nagyon sokan hiányzó végtagokkal, vakon, süketen tértek haza a harcterekről. Az 1915. április 30-án történt rokkantszámlálás alkalmával 20 ezer hadisérültet írtak össze, ebből 12 ezer béna és 6 ezer csonkult volt.7 Szükségessé vált ezeknek az embereknek az ellátásáról, megélhetéséről gondoskodni. A Tisza István vezette kormányzat célul tűzte ki a rokkantgondozás államilag történő felkarolását. Az Országos Hadigondozó Hivatalt közvetlenül a miniszterelnökség alá rendelték, kezdetben Klebels- berg Kuno miniszterelnökségi államtitkár, majd Teleki Pál vezette. A rokkantgondozásban elsődlegesnek tekintették, hogy a megváltozott munkaképességű veteránok - teljes, vagy részleges felgyógyulásuk érdekében - a szükséges orvosi kezelésekben részesüljenek. Ezen kívül a későbbi megélhetésüket biztosítandó, oktatásban kívánták őket részesíteni, mely során adottságaiknak megfelelő szakmák elsajátítását tűzték ki célul. Az Országos Hadigondozó Hivatal intézeteiben a veteránok a gyógykezelésekben részesültek, és részt vehettek a tanfolyamokon. A rokkantak kilenc kórházban gyógyulhattak, emellett Budapesten négy, vidéken pedig három utógondozó intézet működött. Az országban nyolc rokkantiskolát hoztak létre.8 A csonkolt sérülések miatt szükség volt művégtagok készítésére. Az Országos Hadigondozó Hivatal hét műhelyben készíttetett mesterséges testrészeket, és minden rokkant katona kapott egy-egy munka- és művégtagot. Igyekeztek mindenkit a régi környezetében, a régi foglalkozása mellett, vagy azzal rokon foglalkozásnál megtartani. A hadirokkantak számára szerzett ingatlant haditeleknek minősítették, így megterhelni vagy elidegeníteni csak a Hadigondozó Hivatal engedélyével lehetett. Az ország nagyobb városaiban munkaközvetítő irodákat szerveztek, melyek segítették a hadirokkantak álláshoz és állandó keresethez jutását.9 7 SUBA János 2010123-139. 8 SUBA János 2010 123-139. 9 Budapesten hat, vidéken 19 helyen működött munka- közvetítő iroda. Kísérleti jelleggel kereseti telepeket hoztak létre azon rokkantak számára, akiket nem lehetett önálló munkához juttatni. A kereseti telepek mellett a veteránok családi házat kaphattak, és közös munkájuk révén biztosítani tudták megélhetésüket is. Ilyen kereseti telep létesült például Kalocsán az érsek Várady Li- pót Árpád nagylelkű felajánlása nyomán,10 amely mellett faipari gyártelep létesült, ahol a rokkantak dolgozhattak. Kalocsán háziiparral is foglalkozhattak a rokkant katonák, biztosítva ezzel megélhetésüket.11 A kereseti telepek végül mégsem váltak be. Egyrészt azért, mert a rokkantak szívesebben dolgoztak saját otthonukban, műhelyükben, mint a gyártelepen, másrészt mivel ezek a telepek nem voltak versenyképesek, és rövid idő elteltével inkább részvénytársasággá alakultak. 1918 végéig 90 ezer rokkantat tartottak nyilván, 70 ezer ember részesült intézeti ápolásban és oktatásban. A háborút követően a magyar hadigondozásból csupán a járadékszolgáltatás maradt fenn, de sajnos a járadékok összege is nagyon csekély mértékű volt. 1933-ban törvényi szinten szabályozták a hadigondozást - akkor 220 ezer rokkantat tartottak nyilván -, majd 1943- ban újjá is szervezték.12 ROKKANTTELEPÍTÉSEK A rokkant katonák nagy száma szükségessé tette a róluk való gondoskodás mielőbbi megoldását. Különböző tervek születtek például a rokkantak telepítéséről is, melyhez a jótékonyságon túl komoly állami érdekek is fűződtek. A tervek szerint a rokkant katonáknak földet kívántak adni, hogy a mezőgazdaságban dolgozva a termelés növekedését segítsék. Úgy vélekedtek, nem szabad megengedni, hogy a veteránok tömegei csupán járadékból éljenek, munkát kell biztosítani számukra, hogy hasznos tagjai maradhassanak a társadalomnak. A háború folyamán a kormányzat többször tett ígéreteket a katonák10 Az érsek nagy értékű ingatlant ajánlott fel Kalocsa határában a rokkantak kereseti telepének létrehozása céljából. 120 ház felépítését tervezték, az 1918-1919-es forradalmakig ebből 52 ház készült el, valamint a kereseti telep. 11 Kosárfonással, seprűkötéssel, méhészettel, baromfitenyésztéssel stb. 12 SUBA János 2010 123-139. 238
