Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Helytörténet - Mácsainé Iván Éva: „A Csajkásban legyen a magyarságnak egy végvára.” Tervek a hadirokkantak csajkáskerületi telepítéséről az I. világháború végén
„A Csajkásban legyen a magyarságnak egy végvára' nak arra vonatkozóan, hogy hazatérve földet kapnak. A rokkanttelepítési tervek is azon az elven alapultak, hogy a földhöz juttatott rokkantak önállóan gazdálkodva vegyenek részt a mezőgazdasági termelésben.13 A rokkantak telepítésén nem kizárólag az átköltöztetéssel járó birtokműveleteket értették, hanem egy birtokpolitikai rendszert, mely magában foglalta például a parcellázást, a földbérletet és a munkásházak létesítését. Példaként tekintettek Németország telepítési politikájára. Három mozzanatban határozták meg a rokkanttelepítés folyamatát. Az első a földszerzés, a második a birtokpolitikai művelet hitelkérdésének rendezése, a harmadik pedig a telepítendő rokkantak kiválasztása és a telepítés végrehajtása. A telepítések első szempontja lett volna, hogy elsősorban a rokkantakat, majd az özvegyeket, végül pedig a frontról hazatért katonákat juttassák földhöz. Feltétel lett volna, hogy bizonyos munkaképességi fok alatt csak akkor telepíthetők a rokkantak, ha a fizikai munka elvégzésére van megfelelő családjuk is.14 Figyelembe vették volna továbbá a gazdasági ismeretek meglétét is. Családi házat minden rokkant igényelhetett, kertész vagy gazdálkodó telephelyet azonban csak azok, akik korábban is gazdálkodásból éltek. Dr. Czettler Jenő15 1916-ban elhangzott előadásában többször felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy a rokkanttelepítést nem lehet központosított formában végrehajtani, csakis a decentralizáció lehet a megoldás. A vidékenként létrehozott telepítő egyesületek boldogulhatnak, mivel ők el tudnak bírálni külön minden egyes esetet. Hangsúlyozta továbbá, hogy a rokkantakat saját környezetükben kell támogatni, és csak a legvégső esetben kell más vidékre telepíteni. Figyelembe kell venni az egyes területek adottságait, van ahol a családi házhoz jutás már önmagában segít a rokkantak helyzetén, vannak helyek ahol 13 CZETTLER lenő 1916 14 Előnyben részesültek volna a többgyerekes rokkantak. A nőtlenek csak akkor válhattak volna telepíthetővé, ha szüleik vagy testvéreik is velük együtt költöztek volna, vagy záros határidőn belül megházasodnak. 15 Czettler Jenő (1879-1953) jogász, közgazdász, egyetemi tanár. 1914-18: a hadügyminisztérium mellett működő legfőbb gazdasági tanács és a hadsereg-főparancsnokság gazdasági tanácsadó tagja. A Magyar Gazdaszövetség által létrehozott rokkanttelepítés-ügyi bizottság tagja. a kertészeti telep létrehozása, máshol pedig gazdasági telepek alakítása jelenthet segítséget. Szükséges megóvni a rokkanttelepítési akciót a nyerészkedőktől, ezért a rokkant telephelye, a haditelek nem feldarabolható, nem eladható, más telekkel nem egyesíthető. A hatóság engedélye nélkül a birtokot megterhelni nem lehetett. Az állam egyedül képtelen volt megteremteni a rokkanttelepítési akció gazdasági feltételeit. Szükséges lenne a társadalmi összefogás, hogy a nagybirtokosok földdel, tőkével támogassák a rokkanttelepítés ügyét.16 Apponyi Albert és György Endre javaslatára, valamint Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök indítványára a Magyar Gazdaszövetség rokkanttelepítés-ügyi bizottságot hozott létre Dessewffy Emil elnöklete alatt. A bizottság tagjai: gróf Apponyi Albert, dr. Czettler Jenő, gróf Dessewffy Aurél, dr. Gaál Jenő, Giesswein Sándor, György Endre, báró Korányi Frigyes, Meskó Pál, gróf Mikes János, Osztroluczky Miklós, dr. Prohászka Ottokár, báró Papp Géza, Petri Elek, Rubinek Gyula, dr. Sebess Dénes, gróf Széchenyi Aladár, gróf Zichy Rafael.17 ROKKANTTELEPÍTÉSI TERV A CSAJKÁSKERÜLETBEN „...A Csajkásban legyen a magyarságnak egy végvára" - olvasható dr. Wiederkehr József futaki esperes plébános levelében, melyet a Kalocsai Érseki Hatóságnak küldött 1918. július 16-án.18 Wiederkehr esperes összegyűjtötte, és továbbította az érseki hatóságnak azon iratokat, melyeket a hadirokkantaknak a Csajkáskerületben történő letelepítése ügyében váltott a csajkáskerületi papsággal. A magyar lakosság telepítésének terve nem volt új keletű dolog. Korábban is voltak ilyen jellegű kísérletek: a magyar állam igyekezett a magyar lakosság arányát a kisebbségekhez képest erősíteni azokon a területeken, ahol a kisebbségekhez tartozó lakosság egy tömbben élt az ország területén belül. 16 Dr. Czettler Jenő „A hadirokkantak telepítése Magyar- országon" című előadása 1916. április 14-én hangzott el, a Magyar Társadalomtudományi Egyesület és a Magyar Gazdaszövetség által tartott rokkantügyi értekezleten. 17 CZETTLER Jenő 1916 18 K.F.L. 1.1. a. 175ND Rés Militaris 1918 239
