Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Helytörténet - Mácsainé Iván Éva: „A Csajkásban legyen a magyarságnak egy végvára.” Tervek a hadirokkantak csajkáskerületi telepítéséről az I. világháború végén
Cumania 28. Mácsainé Iván Éva „A CSAJKÁSBAN LEGYEN A MAGYARSÁGNAK EGY VÉGVÁRA" 1 TERVEK A HADIROKKANTAK CSAJKÁSKERÜLETI TELEPÍTÉSÉRŐL AZ I. VILÁGHÁBORÚ VÉGÉN A Csajkáskerületet Mária Terézia uralkodása idején, 1763-64-ben létesítették Bács-Bodrog vármegyében, a péterváradi határőrvidékről leválasztott területen. A Duna-Tisza összefolyásánál elhelyezkedő kerület központja Titel volt, legnagyobb községe Csúrog. A területen szervezett állandó csajkás zászlóalj a Németbánsági ezred fennhatósága alá tartozott. A hajózó alakulat, melyet a török dunai flottilla ellenében hoztak létre, a határvonal őrzését kapta feladatul.2 Legfőképp szerb határőr családokat telepítettek erre a területre, akik továbbra is katonáskodásból szerettek volna megélni. Békeidőben 1287, háborús időben pedig 1981 főt állított ki a kerület. Minden húsz és hatvan év közötti férfilakos katonai szolgálattal tartozott. Ennek fejében a csajkások földet kaptak, mely - mint katonai hűbérbirtok - családonként öröklődött és oszthatatlan volt.3 A lakosság legnagyobb részben szerbekből állt, mellettük magyarok és németek éltek itt jelentősebb számban. A Csajkások kerületének - helyi tájnyelvi szóhasználattal a Sajkáskerületnek - 1870-ben 907,35 km2 nagyságú területe és 34 358 lakosa volt. A kerületet az 1873. XXVII. t.c.4 polgárosította és Bács-Bodrog vármegyéhez csatolta.5 1 Dr. Wiederkehr József futaki esperes plébánosnak a Kalocsai Érseki Hatóságnak küldött, 1918. július 16-án kelt leveléből (Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár). 2 Pallas nagy lexikona (Csajkások kerülete) http://mek. oszk.hu/00000/00060/html/022/pc002288.html, utolsó letöltés: 2016. 09.15. 3 Takács Zoltán: Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben, http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/ tkt/osztrak-magyar/adatok.html, utolsó letöltés: 2016. 09.15. 41873. évi XXVII. törvénycikk a bánsági határőrvidék és a titeli zászlóalj polgárosításának törvénybe iktatásáról és a polgárosítás folytán szükségessé vált más intézkedésekről http://www.l000ev.hu/index.php?a=3¶m= 5599, utolsó letöltés: 2016. 09.15. 5 Pallas Nagy Lexikona (Csajkások kerülete) http://mek. A Károlyi-kormány 1918. november 13-án aláírta a belgrádi katonai konvenciót, mely szentesítette a Délvidék szerb katonai megszállását. 1918. november 25-én az Újvidéki Nagy Nemzetgyűlés kimondta Bácska, Bánát és Baranya Magyarországtól való elcsatolását a Szerb Királyság javára. 1918. december 1-én megalakult a Szerb-Horvát-Szlovén Királyi Állam, melyet 1921 után Szerb-Horvát-Szlo- vén Királyságnak nevezetek. A trianoni békeszerződés értelmében a délszláv államhoz csatoltak 20 551 km2 magyarországi területet, melynek lakossága körülbelül 30%-ban volt magyar. Az impériumváltással a Csajkások kerülete is a délszláv állam fennhatósága alá került.6 HADIROKKANTAK Az első világháború sok tekintetben hozott változást az előző évszázadok háborúihoz képest. A fejlődő hadiipar olyan fegyverek gyártását tette lehetővé, melyek sokkal súlyosabb sérüléseket okoztak az ellenséges katonáknak. Már nem csupán szúrt, vágott, vagy sima golyó ütötte sebesüléseket szenvedhettek el a harctereken az emberek. A srapnellek okozta roncsolt sebek, a harci gázoktól elszenvedett égési sérülések és a felrobbanó aknák által letépett testrészek komoly munka elé állították a betegeket ellátni igyekvő orvosokat, nővéreket. A korábbi háborúk során ezekbe a sérülésekbe (gyakorlatilag a jóval enyhébbekbe is) még javarész belehaltak a sebesültek. Az első világháború idejére azonban az orvos- tudomány is fejlettebb korszakába lépett. A szakszerű ellátásnak, a gyulladáscsökkentő gyógyszereknek és a fájdalomcsillapítóknak oszk.hu/00000/00060/html/022/pc002288.html, utolsó letöltés: 2016. 09.15. 6 A. SAJTI Enikő 2008 44-47. 237
