Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Néprajz - Bereznai Zsuzsanna–Schőn Mária: A hajósi Szűzanya kultusza
Cumania 28. Bereznai Zsuzsanna - Schön Mária A HAJÓSI SZŰZANYA KULTUSZA1 Hajós község sváb-alemann nyelvjárást beszélő, római katolikus vallású népét a kalocsai érsek telepíttette be az 1720-as években, főleg Schwaben és Württemberg területéről, azaz a Német-római Birodalom svábok lakta tartományaiból. A lakosság többsége az Ulm melletti Bussen-hegy nevű tájegység mintegy nyolcvan településéről származott. Ez a dél-német vidék, a Boden-tótól északra fekvő terület a harmincéves háború (1618- 1648) idején és az azt követő pestisjárvány következtében elnéptelenedett, és Svájcból, Vorarlbergből, Tirolból származó bevándoroltakkal települt be újra. A török háborúk után a magyar Alföld újranépesedésében nagy szerepet játszottak mindezek a népcsoportok, akiknek egy része a 18. század elején ismét útra kelt, és megalapították például Hajóst is. A szoros értelemben vett, „valódi sváb" tartományokon kívül nagyobb számban érkeztek még német parasztok a Rajna középső vidékéről, kevesebben Bajorföldről, néhányan pedig az ausztriai tartományokból - akiket ugyancsak „sváb", „dunai sváb" néven említettek Magyarországon a 17-18. századtól kezdve, mivel a „schwäbisch" (sváb) elnevezés ezentúl a Németföldről betelepült parasztság egészét jelentette. A „dunai svábok", azaz a Németföldről útra kelt népek általában a Duna menti Ulm városából kiindulva, hosszú folyami úton jutottak el Magyarországra. Természetesen Ulmig gyalog vagy szekéren vágtak neki a hosszú útnak. A 17-18. században a déli és nyugati német tartományok parasztsága azért vállalta az idegenbe való betelepülést, mert e tartományok túlnépesedtek, nem volt elég föld a parasztcsaládok megélhetéséhez, ugyanak1 A tanulmányban szereplő néprajzi adatok gyűjtését Schön Mária végezte 1983-2013 között, amelyek egy részét A hajósi sváb parasztság mentalitása című monográfiában is közöltük. BEREZNAI Zsuzsanna - SCHON Mária 2013 kor háborús pusztítások s földesúri önkény is gyötörte a népet. A betelepülőknek földet, négyévi adómentességet ígértek magyarországi földesuraik, akik a török által elnéptelenedett vidékeket igyekeztek újranépesíteni. A helyi néphagyomány úgy tartja, hogy a hajósi svábokat Mária Terézia telepíttette, valójában azonban ők már huszonöt évvel korábban, az első telepítési hullámmal érkeztek.2 A 18. SZÁZADI BETELEPÜLÉSHEZ FŰZŐDŐ VALLÁSI HAGYOMÁNY3 A helyi vallási hagyomány szerint a hajósi svábok az „Istenanya", azaz Szűz Mária segítségével jutottak el új hazájukba, s ezt a belé vetett hitet, valamint a vallásukhoz való ragaszkodást máig megőrizték. Hajóson Szűz Máriát a „Muattergottes" (Istenanya) szóval jelölik, mert a Szűz Máriát jelentő német „Jungfrau" (szűz) szó nem volt ismert Hajóson. A szájhagyomány szerint a betelepülésre készülők rendelték meg a fából faragott szobrot, hogy útjukon és új hazájukban legyen, aki védelmezi őket: „Mikor a sváb embereket betelepítették Magyarországra, úgy indultak neki az útnak, hogy az Istenanyát magukkal hozzák... Mikor már közeledett az elindulásuk ideje, kijelentették, hogy az Istenanyát viszik magukkal, mivel a megrendelés nagy részét ők állták. Azt nem tudom, hogy csináltatták-e vagy kapták, mindenesetre fizettek érte. És akik bejöttek, azok voltak többségben. Mert sokan jöttek. Le volt az is írva, hányán érkeztek, de az már nincs a fejemben. Csak annyi a lényeg: akik a Máriát vitték, megbotlottak 2 BEREZNAI Zsuzsanna - SCHÖN Mária 2013 33-39. 3 BEREZNAI Zsuzsanna - SCHÖN Mária 2013 40-83. 141
