Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Régészet - Pánya István: Kora újkori erődített élésházak Bács-Kiskun megyében
Cumania 28. Pánya István KORA ÚJKORI ERŐDÍTETT ÉLÉSHÁZAK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN Bács-Kiskun megye területén kevés, mindössze öt palánkvár létezett a kora újkorban. Számos szakirodalmi műben találkozhatunk a török által épített (Baja, Madaras, Dunapa- taj-Szentkirály, Jánoshalma) vagy átépített (Kalocsa) erődítésekkel. Sajnos ezek múltja nincs teljesen felkutatva, és néhánynak a pontos helyét, fekvését, továbbá a történetét sem ismerjük. Jelen tanulmányban két, eltérő céllal épült, a palánkokhoz képest is alig kutatott építményről, a bajai és az ún. „vecsei" erődített raktárról lesz szó. Az erődített jelzőt a kutatás során illesztettem a raktár megnevezés elé, ugyanis környékünkön, a Duna-Tisza közén Dunavecsétől a Duna és a Tisza összefolyásáig rendre sánccal megerősített élelmiszer-raktárakat találunk a 17. század végi és a 18. századi térképeken Dunabökényben,1 Monostorszegen,2 Zen- tán,3 Futakon [2]4 (8-10. térkép). Kivételt képez néhány olyan raktár, amelyet meglévő erődítés területén (Bács5) húztak fel, vagy települések belterületén (Futak [l]6) alakítottak ki (6., 11. térkép). Ezeket az épületeket a szakirodalomban, régi iratokban és a térképeken Proviant magazin, Proviantshaus, magyarosabban prófuntház / prófuntkamra, éléshivatal, élésház neveken találjuk.7 Az említett török palánkokkal ellentétben 1 MOL TI no76/l; ÖEsta Staatsarchiv AT-OeStA/FHKA KS L14/23. 2 HM HIM Hadt. Térképtár HIIIc 285/8. 3 HM HIM Hadt. Térképtár HIIIc 284/15. és 24.; HM HIM Hadt. Térképtár HIIIc 0130; SZÁRICS Bertalan 1897. 111.; ANGELI, Moriz Edlen von II. 1876145-147. 4 MÓL SÍI 0306/01-02; SÍI 0314 b01-05; MÓL TI 005; HM HIM Hadt. Térképtár BlXb 411/01-04, Gib 345 (47 színes, gazdagon kidolgozott műszaki rajz!); ÖEsta Staatsarchiv AT-OeStA/FHKA SUS KuR C-205, C-207, C-209. jelzetek; BOROSY András 1989 115.; BOROSY András 1995 82., 106.; BOROSY András 1996 40-41.; 82-84.; 92-93.; 93.; 112. 5 HM HIM Hadt. Térképtár HIIIc 284/6. 6 HM HIM Hadt. Térképtár HIIIc 284/8. 7 PÁSZTOR János 1970 665. ezeket nem őrhelyként használták, hanem a hadjáratokhoz szükséges élelem (és bizonyos esetekben egyéb hadianyagok) előretolt, egyszerűbb kivitelű sánccal megerősített raktározó helyei voltak. Elsőként a 17-18. századi hadélelmezés kérdéseit, az élelmiszer és a takarmány beszerzéseinek lehetőségeit, illetve a raktárak szerepét tárgyalom. Végezetül a bajai és a „vecsei" raktár történetének néhány érdekes mozzanatát mutatom be. Mielőtt a 17. századi hadviselés tárgyalásába fognék, néhány gondolatban kitérek a felhasznált forrásokra. A legfontosabb hazai forrásokat Perjés Géza kutatásai szolgáltatják.8 Művei nagyobb léptékűek, így a témánk szempontjából fontos bajai és „vecsei" raktárról nem esett szó bennük. Azonban igen részletes áttekintést kaphatunk a 16-18. századi hadvezérek, szakértők hadélelmezésről, hadvezetésről alkotott véleményéről, a hadélelmezési megoldások erősségeiről és gyengeségeiről. Gyakorlati példákat a Savoyai Jenő hadjáratait bemutató többkötetes műből gyűjtöttem.9 Itt már a témánkat adó raktárakról, illetve a török ellenes harcokban játszott szerepükről is találtam konkrét adatokat. E két - elméleti és gyakorlati - forrást jól kiegészítette számos, a hadműveletekhez, illetve a raktárakhoz készült archív térkép, légifelvétel és mérnöki rajz (HM HIM, OSZK és a MÓL gyűjteményeiből).10 8 PERJÉS Géza 1963; PERJÉS Géza 1999 9 Feldzüge des Prinzen Eugen von Savoyen: nach den Feldacten und anderen authentischen Quellen / hrsg. von der Abtheilung für Kriegsgechichte des K.K. Kriegs-Archives. I-XXL, 1876-1892. 10 Ez úton is megköszönöm a HM HIM Hadtörténeti Térképtár részéről Jankó Annamáriának, az MNL MÓL bécsi delegátusának, Oross Andrásnak és a Pest Megyei Levéltár részéről Schramek Lászlónak és Kiss Anitának a cikk megírásában nyújtott segítségüket. 117
