Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)

Néprajz - Kürti László: A Kiskunság táncai – antropológiai reflexiók egy régió tánckultúrájáról

Kürti László A halasi kun verbunkos feltárása sikerülvén, 1933. június 18-án a vásártéren rendezett nagy népünnepélyen tizenötös magammal bemu­tattam és nagy sikere volt".* 137 Kiskunlacháza, Pereg.138 Kiskunlacháza táncéletéről és táncairól néma a tudomány annak ellenére, hogy a történeti anyagban fel­felbukkan egy-két híradás. Morvay Péter egy 1758-as adattal rukkolt elő egy hegedűszóra járt táncról, valamint két férfi és egy nő táncáról.139 Lacháza és Pereg tánc- és zeneéletéről Szom- jas-Schiffert György 1955-ös kutatása alapján tájékozódhatunk. Említi a népszerű „Csiga ide párom" csoportos táncos játékot. A táncolás­hoz a zenét „trombitás banda", cigánybanda, citera és nyenyere szolgáltatta. Mint máshol a Duna-Tisza közén és a Kiskunságban, itt is kedvelt volt a lakodalmi maskarások tánca. A peregi tanyavilág szertartásos tánca a gyertyás menyasszonytánc volt, amelynek két dallamát is közli Szomjas-Schiffert. Ezt a vőfély három gyertyával táncolta, majd meggyújtották azo­kat, és minden gyújtás után lépésben egy kört tettek, ezután „a harmadik kör után kisza­ladtak a szobából, és odakint fölkontyolták a menyasszonyt, aki ezután visszajött a meny­asszonytáncra, friss csárdás".140 Pereg tánc- és zenehagyományáról szól­va nem kerülhető meg a peregi verbunkos kérdése. A Weiner Leó által világhírűvé vált zenedarab Lajtha László 1930-as peregi gyűj­téséből származik; a kutató Kátai Bertalan 36 éves magyar banda prímásától vette fel a dal­lamot.141 A verbunkos nem más, mint a zene­déd gyűjtése nyomán: „Zászló lobog, muzsika zeng, verbunk áll, Tele hordó jó vörösbor folydogál, Nosza pajtás, ne gondolkozz, adj kezet, Ezt kívánja tőled a kun nevezet". TÁLASI István 1977 306. Mindez azt bizonyítja, hogy korábban a halasi körverbunkhoz is énekeltek, ahogyan a Felső-Kiskunságban. 137 Nagy Czirok László levele Morvay Péternek, MÁN- DITY László 2009 393-394. 138 a település fellendülése a 18. század második felének nagy népvándorlási hullámához köthető; református temploma 1771-ben, Szent Mihály római katolikus temploma 1774-ben épült. Kiskunlacházának - saj­nos - nem létezik helytörténeti vagy néprajzi mono­gráfiája. 139 MORVAY Péter 1957 215. 140 SZOMJAS-SCHIFFERT György 2006 110. Sajnos már a gyűjtés idején, 1955-ben sem emlékezett az énekes a táncdal szövegére. Egyik szövegtöredék szerint igen erotikus-obszcén volt (Lik kő, lik kő, neköm bizony akkő...). 141TARI1985 241., 1989 92. Ez úton is köszönöm Tari Luj­za segítségét a peregi gyűjtéssel kapcsolatban. tudományban ismert Martinovics-nóta (vagy „Vasmegyei nóta") változata, azaz a magyar nyelvterület több régiójában vasvári verbunk- ként ismert dallam. A problémát valójában az jelenti, hogy mennyire a peregi hegedűs zeneismeretéről vagy esetleg egy helyileg (is) fennmaradt közösségi zenei hagyományról van szó. Ha az utóbbi, akkor a további kérdés: létezett-e a zene mellett verbunkos tánchagyo­mány. A gazdag és közeli Kunszentmiklós táncélete, és ezen belül a verbunkos, valószí­nűsíti ennek lehetőségét, de ennek eldöntése, források felbukkanása nélkül, kizárt. Kiskunmajsa.142 Kiskunmajsa az Alsó-Kis­kunsághoz tartozó azon települések egyike, ahonnan szintén hiányos ismeretekkel rendel­kezünk, bár 1979-ben folyt itt filmes táncgyűj­tés.143 A felvétel téves következtetésre sarkall­hatja az avatatlan kutatót, ugyanis a táncosok között Balástya lakói is szerepeltek. A felvett táncok két nagy területet ölelnek fel: páros lassú és friss csárdás, valamint ún. oláhos. A lassú csárdást magyar csárdásnak nevezték, amelyben az ismert csárdásfogás váltakozott a nyitottabb kézfogás módokkal. A férfiak láb­mozgása díszesebb, kopogó, bokázó, ugrálós figurák váltogatták egymást. Az oláhost egyes szólóként, majd seprűvel és párosán, nővel együtt is előadták, ami utal egykori sokkal díszesebb formáira. Feltűnően gazdag lépés- kombinációkat használtak a táncosok, kiemel­kedően magas a férfiak által bemutatott gug­goló, térdelő mozdulatok száma (a kiskun- halasi csárdásban hasonló térdelő motívuma érdekes párhuzam). A seprűtáncban ismert motívum, ahogyan a nő és férfi egymásnak dobálja a seprűt. Az egyik oláhos táncban két férfi üveggel táncolt, azt letették a földre, éne­keltek, tapsoltak, csapásoltak, majd többször átlépegettek az üveg felett. Kiskunmajsa történeti adatai ugyanakkor bővelkednek a tánccal kapcsolatos adatok­ban. Egy 1821-es tiltás az esküvői menetet így jellemezte: „muzsikálva, kendőkből készített zászlók alatt nagy kurjongatások közepette 142 Majsa az 1740-es évektől kezdett benépesülni főleg az eredeti tulajdonos Jászfényszaru lakosaiból. A későb­bi évtizedekben, a „szegedi kirajzás" következtében a környező településekről érkeztek újabb lakosok. Ka­tolikus templomát 1743-ban kezdték építeni, 1837-ben mezővárosi rangot kapott. 143 ZXI pt 1046. 194

Next

/
Oldalképek
Tartalom