Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)

Helytörténet - Bánkiné Molnár Erzsébet: Gyárfás István tevékenysége a Jászkun kerület közigazgatásában

Gyárfás István tevékenysége a Jászkun kerület közigazgatásában őrség fizetését. Az önkormányzatban és a gaz­dálkodási autonómiában bekövetkezett válto­zások egyike azonban éppen a közmajorkodás megszüntetése volt, a városi földet a további­akban bérbeadással hasznosították, az őrdíjat pedig belefoglalták a pótadóba. Mindezeket a változásokat a tanács csak akkor vezethette be, ha javaslatát a hivatali úton végigküldve a támogató vélemények hatására a főkapitány engedélyezte. Gyárfás, mint alkapitány, a ta­nács intézkedéseinek első ellenőre, elutasítója vagy támogatója volt a hivatali láncban. Teen­dői látszólag pusztán adminisztrációs felada­tok, de tudjuk, a volt kiváltságolt községeket a Bach korszak és a további közigazgatási át­alakulás többszörösen érintette. Egy viszony­lag autonóm közösséget és annak irányítását kellett összehangolnia az erős központosítási törekvésekkel, a hely szellemétől idegen ha­talom intézkedéseivel, melyek között több - minden helyi berzenkedés ellenére - a mo­dernizálást, a polgárosulást szolgálta. Napi gondot jelentett az útlevélkényszer adminiszt­rációs lebonyolítása, a szabadságolt katonák és a mesterség gyakorlása okán vándorlók nyilvántartása, okmányainak ellenőrzése is. A Gyárfás család nem jászkunsági gyöke­rű, hanem erdélyi származású volt, István pe­dig már Dömsödön született. Az alkapitányi hivatalhoz tartozó kiskun községek - Halas, Dorozsma, Majsa - igazgatásának irányítása és ellenőrzése megkívánta a helyi történelem ismeretét éppúgy, mint a jászkun jogszabá­lyok és jogszokások ismeretét. Például, Gyár­fás Halason a zsidók befogadásával kapcso­latban szembesült azzal, mit jelent a jászkun lakosi jog. Ellenőrző munkája közben meg­ismerkedett a községi levéltárakkal, maga is szorgalmazta azok rendezését. A községek ellenőrző látogatása során rendszeresen be­tekinthetett a gyámpénztárak működésébe, az árvák vagyonának kezelésébe. Még arra is vigyáznia kellett, hogy az úgy nevezett Kos- suth-kalapokat nehogy fejükre tegyék a hiva­talnokok.12 Gyárfás István, a Jászkunság jeles történetírója alkapitányi teendői közben nyer­te el azokat az alapismereteket és készségeket, amelyek a történetírói kutatómunkájában nél­külözhetetlenek voltak. A községek levéltára­12 JNKSZML Karcagi Kapitányság elnöki rendeletek jkv. 1853.81. sz. iban található dokumentumok történelmi je­lentőségének megismertetése mellett Gyárfás arra is gondot fordított, hogy a folyamatban levő ügyek jegyzőkönyveit megfelelő gon­dossággal vezessék. Sajátkezű feljegyzése bi­zonyítja, hogy a főkapitánnyal egyetértésben milyen fontosnak tartotta a jegyzőkönyvek nyilvánosságát. Megkövetelte, hogy a helyi tanácsi jegyzőkönyvekbe a község polgárai szükség esetén betekinthessenek.13 Mindez ugyanabban az időszakban történt, amikor a községi választmányok nyilvános üléseit, a különösen ünnepélyes alkalmak kivételé­vel, betiltották. A Kerületi főispán leiratát a tiltásról a jászkun főkapitány továbbította, kiegészítve azzal a megjegyzéssel, hogy a tár­gyalási jegyzőkönyvek minden azokat látni kívánó polgárral közöltessenek.14 Itt jegyzem meg, hogy a Jászkun kerület közgyűlési jegy­zőkönyveinek kinyomtatása és minden kép­viselőnek történt kiosztása szintén Gyárfás kezdeményezésére történt. Történelmi érdek­lődésének megtartását bizonyítja az aláírási ív, amelyen Palugyai Imre országleírását két példányban rendelik meg Halason, az egyik példány megrendelője Gyárfás István, a má­sik példányé a község volt.15 Gyárfás, amíg alkapitány volt, Halason la­kott, 1854-ben azonban feleségével Gödöllőre költözött, ahol előbb segéd- majd járási szol­gabírói állást kapott, s csak 1861-ben tértek vissza Halasra. Az 1861-ben lezajlott rövid alkotmányos időszak alatt Gyárfás nem vett részt a közigazgatásban, megélhetését az ügy­védi praxisa biztosította. Az ügyvédi munka mellé a Schmerling provizórium kezdetén 1862-ben nyerte el a Jászkun kerület táblabírói tisztségét. 1861. december 4-én hirdetményben tudat­ták a kerületek lakosságával, hogy a Jászkun kerületbe a császár ismét Jankovich Györgyöt nevezte ki főkapitánynak. A főkapitány köz­vetlenül a kancellár, illetve a helytartó aláren­deltje lett, feladatait és hatáskörét a vármegyei kormányzók számára kiadott utasítás szabta meg. A főkapitány személyes felelősséget vál­lalva irányította a Jászkun kerület közigazga­13 Alkapitányi iratok 1852. 302. érk. 14 BKMÖL Kf. Részleg, Halasi alkapitány iratai. 302/1852. érk. 15 Halasi járási alkapitány iratai 1920. érk./1853. 231

Next

/
Oldalképek
Tartalom