Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Helytörténet - Bánkiné Molnár Erzsébet: Gyárfás István tevékenysége a Jászkun kerület közigazgatásában
Gyárfás István tevékenysége a Jászkun kerület közigazgatásában őrség fizetését. Az önkormányzatban és a gazdálkodási autonómiában bekövetkezett változások egyike azonban éppen a közmajorkodás megszüntetése volt, a városi földet a továbbiakban bérbeadással hasznosították, az őrdíjat pedig belefoglalták a pótadóba. Mindezeket a változásokat a tanács csak akkor vezethette be, ha javaslatát a hivatali úton végigküldve a támogató vélemények hatására a főkapitány engedélyezte. Gyárfás, mint alkapitány, a tanács intézkedéseinek első ellenőre, elutasítója vagy támogatója volt a hivatali láncban. Teendői látszólag pusztán adminisztrációs feladatok, de tudjuk, a volt kiváltságolt községeket a Bach korszak és a további közigazgatási átalakulás többszörösen érintette. Egy viszonylag autonóm közösséget és annak irányítását kellett összehangolnia az erős központosítási törekvésekkel, a hely szellemétől idegen hatalom intézkedéseivel, melyek között több - minden helyi berzenkedés ellenére - a modernizálást, a polgárosulást szolgálta. Napi gondot jelentett az útlevélkényszer adminisztrációs lebonyolítása, a szabadságolt katonák és a mesterség gyakorlása okán vándorlók nyilvántartása, okmányainak ellenőrzése is. A Gyárfás család nem jászkunsági gyökerű, hanem erdélyi származású volt, István pedig már Dömsödön született. Az alkapitányi hivatalhoz tartozó kiskun községek - Halas, Dorozsma, Majsa - igazgatásának irányítása és ellenőrzése megkívánta a helyi történelem ismeretét éppúgy, mint a jászkun jogszabályok és jogszokások ismeretét. Például, Gyárfás Halason a zsidók befogadásával kapcsolatban szembesült azzal, mit jelent a jászkun lakosi jog. Ellenőrző munkája közben megismerkedett a községi levéltárakkal, maga is szorgalmazta azok rendezését. A községek ellenőrző látogatása során rendszeresen betekinthetett a gyámpénztárak működésébe, az árvák vagyonának kezelésébe. Még arra is vigyáznia kellett, hogy az úgy nevezett Kos- suth-kalapokat nehogy fejükre tegyék a hivatalnokok.12 Gyárfás István, a Jászkunság jeles történetírója alkapitányi teendői közben nyerte el azokat az alapismereteket és készségeket, amelyek a történetírói kutatómunkájában nélkülözhetetlenek voltak. A községek levéltára12 JNKSZML Karcagi Kapitányság elnöki rendeletek jkv. 1853.81. sz. iban található dokumentumok történelmi jelentőségének megismertetése mellett Gyárfás arra is gondot fordított, hogy a folyamatban levő ügyek jegyzőkönyveit megfelelő gondossággal vezessék. Sajátkezű feljegyzése bizonyítja, hogy a főkapitánnyal egyetértésben milyen fontosnak tartotta a jegyzőkönyvek nyilvánosságát. Megkövetelte, hogy a helyi tanácsi jegyzőkönyvekbe a község polgárai szükség esetén betekinthessenek.13 Mindez ugyanabban az időszakban történt, amikor a községi választmányok nyilvános üléseit, a különösen ünnepélyes alkalmak kivételével, betiltották. A Kerületi főispán leiratát a tiltásról a jászkun főkapitány továbbította, kiegészítve azzal a megjegyzéssel, hogy a tárgyalási jegyzőkönyvek minden azokat látni kívánó polgárral közöltessenek.14 Itt jegyzem meg, hogy a Jászkun kerület közgyűlési jegyzőkönyveinek kinyomtatása és minden képviselőnek történt kiosztása szintén Gyárfás kezdeményezésére történt. Történelmi érdeklődésének megtartását bizonyítja az aláírási ív, amelyen Palugyai Imre országleírását két példányban rendelik meg Halason, az egyik példány megrendelője Gyárfás István, a másik példányé a község volt.15 Gyárfás, amíg alkapitány volt, Halason lakott, 1854-ben azonban feleségével Gödöllőre költözött, ahol előbb segéd- majd járási szolgabírói állást kapott, s csak 1861-ben tértek vissza Halasra. Az 1861-ben lezajlott rövid alkotmányos időszak alatt Gyárfás nem vett részt a közigazgatásban, megélhetését az ügyvédi praxisa biztosította. Az ügyvédi munka mellé a Schmerling provizórium kezdetén 1862-ben nyerte el a Jászkun kerület táblabírói tisztségét. 1861. december 4-én hirdetményben tudatták a kerületek lakosságával, hogy a Jászkun kerületbe a császár ismét Jankovich Györgyöt nevezte ki főkapitánynak. A főkapitány közvetlenül a kancellár, illetve a helytartó alárendeltje lett, feladatait és hatáskörét a vármegyei kormányzók számára kiadott utasítás szabta meg. A főkapitány személyes felelősséget vállalva irányította a Jászkun kerület közigazga13 Alkapitányi iratok 1852. 302. érk. 14 BKMÖL Kf. Részleg, Halasi alkapitány iratai. 302/1852. érk. 15 Halasi járási alkapitány iratai 1920. érk./1853. 231
