Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Helytörténet - Bánkiné Molnár Erzsébet: Gyárfás István tevékenysége a Jászkun kerület közigazgatásában
Bánkiné Molnár Erzsébet tását, törvénykezését és az egyenes adózási ügyeit. 1862. május 18-ra Jankovich összehívta a kapitányokat, hogy előzetesen megbeszélje velük a közgyűlés előkészítését.16 Az új tisztikarok - közöttük már ott találjuk a frissen kinevezett táblabíró Gyárfás Istvánt - hivatalba lépése után az ismét kettéválasztott közigazgatási és a jogszolgáltatási feladatok ellátása viszonylag zökkenésmentesen zajlott. Az egyenes adók kezelése az állami pénzügyi közegek kezében maradt. Az árvaügy kezelése eltért a vármegyékétől, ugyanis az árvák vagyonát a Jászkun kerületben a községeknél kezelték, s a kerületek közgyűlésének csak ellenőrzési joga volt. A helytartótanács 1862 májusában megkísérelte ezt a gyakorlatot megszüntetni, de a községek ellenállása miatt októberben mégis hozzájárult a községi kezeléshez. A kerületek egyetértettek a döntéssel, így továbbra is megmaradt az 1848 előtti gyakorlat, tehát az árvaügyek felett csupán a fő- felügyelet illette a Jászkun kerületet.17 Egy év eltelte után több olyan szervezeti probléma maradt, sőt egyre inkább felerősödött és megoldást kívánt, amelyeket nem lehetett megkerülni. Megoldásukhoz köz- megegyezés, illetve közgyűlési állásfoglalás kellett. A Jászkun kerület sajátos problémái közé tartozott a közbirtokosságok tisztázatlan jogköre, a községek igazgatásának rendezése, valamint a polgári peres eljárások, különösen az örökösödési ügyekkel kapcsolatos állásfoglalások nem egységes intézése. A felgyülemlett kérdések tisztázására a főkapitány 1863. február 4-re összehívta a Jászkun kerület nyilvános köztanácskozmányát,18 a közgyűlést. Megkezdődött az egyes feladatok ellátásához szükséges szabályrendeletek bizottsági kidolgozása. A megváltozott viszonyok, a szerteágazóbb feladatrendszer nagy szaktudást igényelt a közigazgatás irányításához. A közgyűlés jogtudó képviselőinek és a tábla- bíráknak a feladata részben a működési gyakorlat tapasztalatainak begyűjtése, részben a tapasztalatok és a központi utasítások ösz- szehangolása révén a szükséges szabályrendeletek kidolgozása, vitára bocsátása volt. A kialakítandó szabályozásban ötvözni kellett 16 BKML. Kf. lt. Kiskun Kapitányság iratai 11.531/1862. 17 BKML. Kf. lt. Kiskun Kapitányság iratai 13/1862. 18 BKML. Kf. lt. Kiskun Kapitányság iratai V. 1292./1863. volna az új követelményeket és a helyhatósági hagyományokat. A községek helyhatóságával kapcsolatban a jászkun alkapitány a kerületek demokratikus hagyományait, valamint a központosított állam községi szerkezete és a helyhatóság közötti különbségeket hangsúlyozta. Tisztázatlan helyzetek adódtak az igazságszolgáltatásban is, aminek az okát abban látták, hogy már alig éltek a bíráskodásban alkalmazható olyan személyek, akik a régi gyakorlatot ismerték. A megváltozott körülmények között nem lehetett minden régi eljárási módot alkalmazni, de a kerületekben az osztrák törvénykezés sem tudott meghonosodni. Megoldásra várt az eljárási módok egységesítése, különösen az örökösödési ügyekben. A büntető eljárásokkal kapcsolatban pedig felülvizsgálatra szorultak a fegyencekkel szemben alkalmazott szabályok.19 Az 1863. február 4-én tartott köztanács- kozmány feladata lett a kerületek szervezeti rendjében tapasztalt hiányosságok pótolása, illetve az említett részterületek szabályozása. A megalkotott néhány eljárási szabály elégtelen volta azonban már a nyár folyamán az 1864-re tervezett költségvetések előkészítése során kiderült. Ezért Jankovich főkapitány egy szervezési bizottmányt létesített, tekintettel arra, hogy a költségvetések a közigazgatás és az igazságszolgáltatás létszámát és javadalmazását is érintették. Ismét előtűnt, hogy csak rendezett erős községekre, mint alapokra fektethető a kerületek közigazgatása. A községi szervezéshez kapcsolódva, a viszonylagos változatlanság melletti döntések ellenére a kerületekben több helyen mozgolódás és hangulatkeltés történt az elöljáróság ellen. Elegedűs Zsigmond jászkun alkapitány kénytelen volt figyelmeztetni a községi elöljárókat, hogy intézkedjenek határozottan a rend fenntartásáról.20 Ismerjük Gyárfás 1865 szeptemberében készült jelentését, melyben elsősorban a járásában tapasztalt törvénykezési gyakorlatról számolt be Fülöpszállás, Szabad- szállás és Kunszentmiklós vonatkozásában. A jelentés hatására, amit a kerületek kisgyűlésé- ben tárgyaltak, utasították a táblabírót a községi hiányosságok helyrehozására. így Fülöp19 Uo. 20 BKML. Kf. lt. tanács jkv. 1865. 401. sz. 232
