Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Művészettörténet - Horváth Roland: A Kecskeméti Kereskedelmi Iparhitelintézet és Népbank intézeti- és bérpalotájának építéstörténete és stíluskapcsolatai (1919–1912)
A Kecskeméti Kereskedelmi Iparintézet és Népbank intézeti- és bérpalotájának... minden olyan szakmai képesség és képzettség hiányzott belőlük, amit egy nagyobb építkezés során birtokolniuk kellene, egy új fővállalkozó kiválasztását javasolta az igazgatóságnak. További kikötése az volt, hogy abban az esetben tarthatja meg Farkas a kiadott vállalatot, ha saját maga és alkalmazottai helyett egy főpallért bíz meg, és egy helyettest, aki az állványozási munkákért felel.65 A bekövetkezett szerencsétlenségre és az azt okozó mulasztásokra némi magyarázattal szolgál az a körülmény, hogy Farkas József az építőmesteri vizsgát csupán 1910 júniusában tette le. Tehát a kérdéses időszakban Farkas valóban nem rendelkezett sem tapasztalattal, sem pedig szakmai képzettséggel.66 Láthatólag sem a szerencsétlenség, sem pedig az azt követő bűnügyi eljárás nem akadályozta meg abban Farkas Józsefet, hogy megtartsa vállalkozását, sőt azt egy újabbal gyarapította. 1910 júliusában a szomszédos telken építendő új katolikus bérház szerződésileg megbízott kivitelezője lett.67 A bűnügyi eljárás részletei ugyancsak pontosan rekonstruálhatóak, itt viszont csak a leglényegesebb mozzanatokra világítanék rá. A kecskeméti rendőrség erélyesen folytatta a vizsgálatot, az ügyészség pedig beidézte kihallgatásra az alkalmazásban álló munkásokat. A munkások száma forrásonként eltérő, ezt figyelembe véve 73 és/vagy 86 személy dolgozott az építkezés kezdeti szakaszán.68 A vizsgálat több hónapig eltartott, a bizonyítékok összegyűjtése után a városi ügyészség 1911 januárjában pert indított Farkas József és három alkalmazottja ellen, majd vád alá helyezték őket.69 A tárgyalás 1911. február 17-én vette kezdetét. A bizonyítékok és a szakmai vélemények alapján a Laczy-ház pincefalazatát nem dúcolták alá megfelelően, sőt a szerencsétlenség napján mindenfelé dúcolás hiányzott, aminek következtében a már említett falazatok ledőltek és két ember halálát okozták. Farkas Józsefet és társait, Kiss Mihályt, 65 Ua., mint a 67. jegyzet. 66 Építőmesteri vizsga. Kecskeméti Lapok, 1910. június 5. 67 Kecskeméti Lapok, 1910. július 26. 68 Folyik a vizsgálat. Kecskeméti Lapok, 1910. július 2. és A keddi katasztrófa. Mit mond a törvény? Újabb adatok. Kecskeméti Újság, 1910. július 2. 69 A népbanki katasztrófa tárgyalása. Kecskeméti Újság, 1911. január 22. Karácsonyi Antalt, valamint Csapó Sándort az ügyészség két rendbeli, gondatlanságból elkövetett emberölés vétségével vád alá helyezte.70 Mind a négy vádlott saját vallomásában kihangsúlyozta, hogy nem érzi önmagát bűnösnek a szerencsétlenség bekövetkezésében, és a régi pincefalazat alá volt támasztva. A tanú- vallomások és a szakértői vélemények ezzel szemben egyértelműen rámutattak arra, hogy a helyszíni szemle és a törmelék elhordása után nem találtak az alátámasztásokra utaló jelet. Zaboreczky Ferenc szakértői véleménye alapján a szerencsétlenséget a szakszerű dúcolások hiánya és a régi pincefal süllyedése idézte elő. Zaboreczky szakmai véleményét megerősítette Varga Adolf városi mérnök is.71 A királyi törvényszék felmentette Farkas József, Karácsonyi Antal és Csapó Sándor építőmestereket a vád alól. Negyedik társukat, Kiss Mihályt bűnösnek találták minden vádpontban, 3 évi fogházra ítélték, továbbá az áldozatok özvegyeinek évi tartásdíjat kellett biztosítania 300, illetve 200 koronás értékben. Az ítélet ellen az ügyész és a védők fellebbeztek.72 A fellebbezés folytán a királyi törvényszék 1912. június 13-án újratárgyalta a szerencsétlenség ügyét. Kiss Mihály építőmester büntetését 14 napi fogházra és 400 koronás pénz- büntetésre mérsékelte. Az áldozatok özvegyeinek ugyanakkor 4000-4000 korona kártérítést kellett fizetnie. Főügyész a vádlottak terhére semmiségi panasszal élt.73 Az építkezés további menete és körülményei a földrengésig Farkas József megtarthatta vállalkozását a népbanki építkezés kapcsán, de építőmesteri minőségétől megfosztották. A Patzó Márton által vezetett művezetőség látta el az építő- mesteri teendőket, mely utóbbit a szerencsétlenség utáni források építésvezetőségként említenek. 70 A népbanki katasztrófa. Kecskeméti Újság, 1911. február 17. 71 Törvénykezés. A népbanki építkezés szerencsétlenségének ügye: a törvényszéki tárgyalás. Kecskeméti Újság, 1911. február 17. 72 Törvénykezés. 3 hó és 500 korona: a törvényszéki tárgyalás. Kecskeméti Újság, 1911. február 18. 73 Építkezési szerencsétlenség. Kecskeméti Újság, 1912. június 13. 291
