Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Művészettörténet - Horváth Roland: A Kecskeméti Kereskedelmi Iparhitelintézet és Népbank intézeti- és bérpalotájának építéstörténete és stíluskapcsolatai (1919–1912)
Horváth Roland Az alapozásnál problémát jelentett az altalaj alacsony teherbíró képessége. Éppen ezért, ha a régebbi gyakorlatot követték volna, a közönséges beton vagy téglaalapozás kivitelezésénél a nagyobb teherbírású talajrétegig le kellett volna hatolniuk. Az építésvezetőség végül célszerűbbnek tartotta azt, ha vasbeton alapozást készítenek a közönséges megoldások helyett.74 A nyári hónapok sem nélkülözték a májusi körülményeket, az Arany János utcában és annak környékén állandósult a felfordulás, mely hátrányosan érintette az ott élőket és az üzlettulajdonosokat. A téglafuvarosok teljesen elzárták az utca főtér felőli bejáratát, az utca másik végén ugyanakkor csatornázási munkák folytak.75 A közlekedési nehézségeken túl az utcák tisztán tartása szintén súlyos gondot jelentett, hiszen ebben az időben több főtéri építkezés egymással szoros párhuzamban haladt. A kissé eltúlzott korabeli leírások alapján Kecskemét belvárosa porban és faltörmelékben úszott, és építőipari fuvarosok lepték el az utcákat.76 1910 szeptemberében beigazolódott Korb Flóris korábbi fenntartása Reiszmann Mártonnal kapcsolatban, aki a kecskeméti építkezések során elnyert megbízásai miatt túlterhelte műhelye teljesítőképességét. Az általa elvállalt népbanki lakatosmunkák vállalati árát átruházta a kecskeméti Ipari Hitelszövetkezetre, holott ezt a Népbankkal kötött szerződése és alkuegyezménye szigorúan megtiltotta. A fennálló helyzetet tovább súlyosbította a Népbanktól korábban igényelt 25 ezer koronás hitele. Az igazgatóság végül úgy határozott, a hitelhez csak megbízásainak teljesítése után juthat hozzá.77 Reiszmann pénzügyi zavarai mellett újabb gondot jelentett a szerencsétlenségért felelős Farkas József szakmai inkompetenciája. A római katolikus egyház szomszédos telken épülő bérházának építkezéséhez szükséges vízmennyiséget a vállalkozó az intézet 74 MNL BKML IV. 1908/b 2132/911. sz. iratcsomag. Kemény és Tisza Magyar Vasbeton Építési Vállalat vasbeton alapozás tervei és statikai számításai. 75 Eltorlaszolt utca. Lélek onnan se ki, se be. Kecskeméti Lapok, 1910. augusztus 5. 76 Nyári építkezések. Kecskeméti Lapok, 1910. szeptember 4. 77 MNL BKML XI. 213.540/910. sz. igazgatósági határozat. saját telkén álló kútból szerezte be, ezzel pedig a Népbank bérpalotájának statikai állékonyságát veszélyeztette - olvasható Patzó Márton építésvezető jelentésében.78 Ezenkívül Patzó Márton egy másik jelentésből az derül ki, hogy Farkas József és társai ismételten életveszélyes körülmények között dolgoztatták alkalmazottaikat, mivel a katolikus bérház földmunkáit nem a kellő gonddal és szakszerűséggel irányították. Patzó a városi hatóságokhoz fordult.79 A Népbank bérpalotájának előrehaladott építkezését jól mutatja, hogy 1910 októberében már teljesen elkészült a tetőzet.80 Éppen ezért a Népbank kivitelezői egész télen dolgozhattak a belső munkálatokon, mert a téli fagyok ebben az esetben már nem hatottak hátráltató tényezőként - ellentétben a többi kecskeméti építkezéssel.81 A tetőzet gerincén álló huszártoronnyal Reiner Ignác bádogosmester műhelye 1910 novemberének elején készült el. Zöldre festették, és nyolc méterrel magasodott a gerinc fölé.82 Korb az eredeti tervekhez képest tervmódosításokat hajtott végre a huszártorony kiképzésén, melyek eredményeképpen a tornyot kisebb méretűre tervezte, és kovácsoltvas helyett horgonybádogból kivitelezték.83 Az eredeti terveken Korb huszártornya konvencionális, barokkizáló stílusjegyeket és tömegkiképzést mutat. A tervmódosítások után - melynek okait nem ismerjük - a végül kivitelezésre került torony meglehetősen sajátos formai megjelenésével, kupolaszerű lezárásával és részletgazdagságával a bécsi szecesszió hatásáról tanúskodik. 1910 decemberében az igazgatóság az építésvezetőség javaslatára jutalomban részesítette kiemelkedő teljesítményükért az építkezés ács és vasbeton munkásait - 111, illetve 404 koronás összeget utalt ki számukra az intézet.84 Az igazgatóság éves jelentése is megerősítette, hogy az építkezés az év végén annyira 78 MNL BKML XI. 213.543/910. sz. igazgatósági határozat. 79 MNL BKML XI. 213.544/910. sz. igazgatósági határozat. 80 Az építkezések. Kecskeméti Újság, 1910. október 23. 81 Téli építkezés. Kecskeméti Újság, 1910. október 30. 82 A Népbank tornya. Kecskeméti Újság, 1910. november 13. 83 MNL BKML XI. 213. 345/912. sz. igazgatósági határozat. (A módosított tervrajzokat nem ismerjük, a levéltár tervtárában csak az eredeti tervek találhatóak) 84 MNL BKML XI. 213.723/910. sz. igazgatósági határozat. 292
