Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Művészettörténet - Horváth Roland: A Kecskeméti Kereskedelmi Iparhitelintézet és Népbank intézeti- és bérpalotájának építéstörténete és stíluskapcsolatai (1919–1912)
Horváth Roland tikával való felcicomázása. Gyökerében beteg építészet, amely az építészet elemein kívül keresi esztétikáját." A funkcionalitás és a de- korativitás helyes összeegyeztetésének példája Berlin építészetében született meg. Az új stílust Alfred Messel, Johann Emil Schaudt és Bruno Schmitz teremtette meg olyan épületekkel, mint a Wertheim-áruház (1903-1906), a Weinhaus Rheingold (1905-1907) és a Kaufhaus des Westens (1906-1907). Bárdos remekül ráérzett arra, hogy ez az új berlini stílus - amit mi későszecessziónak nevezhetünk - úgy alkotott valami újat, hogy közben visszanyúlt a historizmus kelléktárához. Messel a gótikát rokonította az új követelményekkel, Schmitz a barokk tömegformálásból indult ki.134 Azonban arra mindenképpen rá kell mutatnunk, hogy bizonyos szempontból a kortárs német építészet kategorikusan nem sorolható egyetlen stílus keretei közé sem. Az új építészeti kihívások, a gyorsan változó homlokzati formakészletek, a nemzetközi szecessziós irányzatok együttesen formálták ezt a konvencionális irányt. Ez a szabad for- málású eklekticizmus úgy hozott létre valami újat a több irányból érkező hatásokból, hogy közben a formakészlet alkalmazását redukálta és egyszerűsítette. Röviden összefoglalva: az építészeti hagyományok elvesztették historikus-akadémikus jellegüket.135 Korb és Giergl már meglehetősen korán, 1907-ben az új berlini építészet hatása alá került. Három pályatervükön - a Földművelésügyi minisztérium homlokzat-átalakítása (1907), a Belvárosi Takarékpénztár (1908), a kecskeméti Állami Elmegyógyintézet (1908) - egyes homlokzati részletek a német kortárs építészet közvetlen hatását mutatják. Ide sorolhatjuk a Budapesti Tudományegyetem külső klinikai épületeit (1904-1913, Bp. VIII. Üllői út) valamint a Szemészeti klinikát (1907-1908, Bp. VIII. Mária utca 39.) is.136 A szóban forgó években az egyik számunkra legérdekesebb Korb-Giergl épület Kasselik Jenő bérháza (Bp. V. Váci utca 17.), melynek homlokzati részlet- megoldásai egyértelműen a német építészet 134 BÁRDOS Artúr 1909 359-367. 135 HÜTER, Karl-Heinz 1987 37. 136 Vertikális hangsúlyok és függőleges ablakosztók alkalmazása, geometrizált épületszobrászati részletek megjelenése. mintáit követik. A terveket 1909 tavaszán készítették - tehát röviddel a Népbank tervezési fázisa előtt. A Népbank egyes főhomlokzati részletei Kasselik Jenő bérházán látható megoldások egyenes folytatásának tekinthetőek - főleg az ablakmellvédek és a középrész feletti háromszög alakú oromzat sorolható ide. Korb és Giergl életművén belül nem ez az egyetlen összefüggés. A fenti két épület oromzatait előzőleg már az 1905-ös kolozsvári Egyetemi Könyvtár tervpályázatán felfedezhetjük. Dolgunkat kicsit megnehezíti, hogy a könyvtárépület nem teljesen a terveknek megfelelően készült el, így a terveken szereplő oromzatokat elhagyták róla. A kolozsvári és kecskeméti épület további közös sajátossága a főbejárat feletti oromzat pálcás tagozata - érdekes körülmény, hogy mindkét épület esetében a terveken más megoldás látható. Talán nem véletlen, hogy a legtöbb homlokzatszervezési azonosságot Korb Népbank előtti munkái mutatják. Már láthattuk Kasselik Jenő bérháza és a kolozsvári Egyetemi Könyvtár kapcsán a legerősebb összefüggéseket. Ebbe a csoportba sorolhatjuk a budapesti Belvárosi Takarékpénztár és a kecskeméti Állami Elmegyógyintézet Korb és Giergl által készített pályaterveit. A Belvárosi Takarékpénztár esetében feltűnő homlokzatszervezési azonosság a bankbejárat feletti timpanon alkalmazása, mely felett ugyancsak manzárdtető látható. További ilyen azonosság a harmadik és negyedik emelet közötti ablakmellvédek valamint a bérházi főbejárat feletti pilaszterek közé fogott kosárablakok léte.137 A Kecskemétre tervezett elmegyógyintézet esetében az adminisztrációs épület főhomlokzata rokonítható a Népbankkal. A középrizalit oromzatai, a manzárdtetőre állított huszártorony, valamint az ablaktengelyek közötti faltükrök jelentik a legerősebb azonosságokat.138 Ezek a példák rávilágítanak arra, hogy Korb és Giergl korábbi terveinek homlokzatrendszere, vagy azok egyes elemei bizonyos mértékben megvalósultak a Népbank homlokzati architektúrájában, és így összekötő láncszemet alkotnak az életmű egyes alkotásai között. Az életműn belüli formai előképek és azonosságok mellett felmerül az a körülmény, 137 Magyar Építőművészet 1908/5-6.12-30. 138 Magyar Építőművészet 1908/9. 8-32. 300
