Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)

Művészettörténet - Horváth Roland: A Kecskeméti Kereskedelmi Iparhitelintézet és Népbank intézeti- és bérpalotájának építéstörténete és stíluskapcsolatai (1919–1912)

A Kecskeméti Kereskedelmi Iparintézet és Népbank intézeti- és bérpalotájának... hogy esetleg Korb más előképeket, analógiá­kat követett a tervezés során. Az eddigi kuta­tások tükrében biztosan állíthatjuk, hogy még a legjelentősebb magyar építészek, mint Ybl Miklós (1814-1891), Steindl Imre (1839-1912), Hauszmann Alajos (1847-1926) és Lechner Ödön (1845-1914) tevékenységében is tetten érhető a történeti építészetre való visszautalás vagy a kortárs építészetre támaszkodó közvet­len formai átvétel. Általánosságban kijelent­hetjük, hogy a historizmus korától kezdve az építészek olykor ihletforrásként felhasználták egy-egy épület vagy terv architektonikus for­mai elemeit, melyeket a tervezés során kiindu­lási pontnak tekintettek. Az építészek számá­ra két lehetőség állt rendelkezésre. Egyrészt tanulmányútjaik során személyesen szerez­hettek inspirációt - erre találunk példát Alpár Ignác, Lechner Ödön, és Korb-Giergl esetében is. Másrészt a korszak hazai és nemzetközi építészeti szakfolyóiratai által publikált ter­vek és épületek szolgálhattak forrásként. A legfrissebb kutatási eredmények éppen Korb Flóris és Giergl Kálmán tevékenységé­ben mutatták ki a kortárs német neobarokk építészet, és azon belül elsősorban Bruno Schmitz hatását. Már a Hauszmann Alajossal közösen tervezett New York-palota és a Curia egyes homlokzati részletformáinak tervezése során a fentebb említett német pályatárs épí­tészetéhez fordultak, és használták fel előkép­ként. Korb és Giergl önálló irodájuk megalapí­tása után ugyancsak előszeretettel használták fel Schmitz egyes elképzeléseit.139 Korb és Giergl erősen kötődött a kortárs német építészethez, és további kutatások szükségesek az újabb kötődési pontok meg­határozására. A Népbank esetében ugyancsak szóba jöhetnek analógiák és formai előlépek. Az első ezek közül egy osztrák pályaterv. Arnold Karpius osztrák építész 1908-ban ké­szített egy pályatervet az oberhollabrunni Ta­nárképző Intézetnek, mely megjelent a Wie­ner Bauindustrie Zeitung hasábjain.140 Az em­lített terven a középrizalit feletti oromzat és manzárdtetőre helyezett huszártorony mutat formai rokonságot a Népbankkal. A második szóba jöhető formai és homlokzatszervezési előkép egy lipcsei banképület. A Népbank 139 ROZSNYAI József 2013 319-320. 140 Wiener Bauindustrie Zeitung 1908/34. homlokzatszervezési megoldásai erősen ha­sonlítanak a lipcsei Meyer & Co. Bank in­tézeti épületének (Lipcse, Thomaskirchhof 20) homlokzatához (4. kép). A banképületet egy norvég származású német építész Peter Dybwad (1859-1921) tervezte 1905-ben (5. kép). A Dybwad-féle épület a Népbank egyik legközelebbi stílusrokonának tekinthető, de a két épület közötti különbségeket mérlegel­ve felfedezhető, hogy Korb a stílusvilágot követve alaposan átmozgatta a német épü­let homlokzatát előre- és hátraugrásokkal, a kosárablakok előredomborodásával, és egyéb részletformák jelentős átdolgozásával. To­vábbi lehetőségként számolnunk kell azzal is, hogy e két épületnek azonos előképe volt, és csak ezen oknál fogva érzékelhető a két épület homlokzatai közötti rokonság. Végül érdekes párhuzamokat fedezhetünk még fel a magyar születésű Kronfusz János (Johann Kronfuss) bambergi alkotásai és a Népbank között - Bamberg, Ottostrasse 26. (1906); Bamberg Am Grünen Markt 23-27. Tietz- áruház (1909-1910).141 Összefoglalva az eddigieket azt a megálla­pítást tehetjük, hogy stíluskritikai szempont­ból Korb építészeti formanyelve ezekben az években a német és bécsi későszecessziós épí­tészet geometrikus és klasszicizáló irányzatait követi. A Népbank után készült tervein ezek az irányzatok némileg háttérbe szorulnak, és a neoklasszicizmus formai jelenléte válik meg­határozóvá. Ezt a geometriailag rendezett, egyszerűsített későszecessziós formavilágot Korb mellett felfedezhetjük Spiegel Frigyes, Márkus Géza, Baumhorn Lipót, Révész Sámu­el és Kollár József építészpáros, Rainer Károly, valamint Bálint Zoltán és Jámbor Lajos páros építészetében. A Népbank épületszobrászati értékeit a főbejárat feletti nőalakok, valamint a herma- pilaszterek jelentik - mint már tudjuk, ezek kivitelezésért Szabó Antal budapesti szobrász műhelye felelt. A hermapilaszterek nőalakja­it Korb pályája során nem először alkalmaz­ta. Legelőször a budapesti Ügyvédi Kamara székházának (1894-1896) dísztermében tűn­141 Az Ottostrasse 26. sz. alatti bérházon hasonló színe­zésű és formai megjelenésű kváderezések található­ak. A Tietz-áruház és a Népbank közötti analógiát a főbejárat szobordíszes kiképzése jelenti. 301

Next

/
Oldalképek
Tartalom