Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)

Művészettörténet - Horváth Roland: A Kecskeméti Kereskedelmi Iparhitelintézet és Népbank intézeti- és bérpalotájának építéstörténete és stíluskapcsolatai (1919–1912)

Horváth Roland Stíluskérdések és épületszobrászat A fentiekben már megállapításra került, hogy az épület barokkizáló tömegformálás­sal bír, de ezzel még nem válaszoltuk meg az épület építőművészeti stílusát. A kérdéssel érintőlegesen már foglalkoztunk a huszár­torony kapcsán. Láthattuk, hogy az eredeti terveket Korb megváltoztatta, és a konvenci­onális megoldás helyett szecessziós kiképzésű torony készült. A kérdés megválaszolásához közelebb ju­tunk, ha megvizsgáljuk a német építészetben lezajló változásokat. A homlokzatszervezési megoldások több esetben ismét elkezdték kö­vetni a tradicionális mintákat. A szecesszió Németországban sokszor túldimenzionált, szélsőségesen alakított formában jelent meg az épületeken - olykor erősen összemosva a szecesszió és a neobarokk közötti határokat. A századforduló évei után erősebb fordu­lat következett be, és a gyorsan túlhaladottá vált szecessziós irányzatok követése helyett a német építészet úgy vált a kor követelmé­nyeinek megfelelően modern hangulatúvá, hogy közben erősen kötődött a 18-19. századi előképekhez.124 A konveniens architektonikus jellegek viszonylag gyorsan tért hódítottak, így az építészek szívesen éltek a barokkizáló, klasszicizáló, gótizáló, de erősen stilizált hom­lokzatrendszerek alkalmazásával. 1903 után több olyan fontos német épí­tészeti alkotás született, melyeket a kortárs szaksajtónak köszönhetően hamarosan meg­ismerhettek Európa építészei. A legismertebb ezek közül az Alfred Messel (1853-1909) ter­vezésében emelt, gótizáló, vertikális hang­súlyokon alapuló Wertheim áruház (Berlin, 1903-1906).125 A stílusirányzat másik jelen­tős példája Johann Emil Schaudt (1871-1957) korai alkotása, a „Kaufhaus des Westens", Jandorf és Társa üzletháza (Berlin, 1906- 1907). Ide sorolhatunk két korábbi épületet Bruno Schmitz (1858-1916) munkásságából, a mannheimi Rosengarten csarnokát (1899- 1903) és a berlini Weinhaus Rheingold-ot (1905-1907) - mindkét épület erősen barokkos tömegformálású. Ugyancsak jelentős épület­nek számít a bécsi szecesszió egyik alakjának, 124 HITCHCOCK, Henry-Russell 1987 455. 125 HITCHCOCK, Henry-Russell 1987 457. Joseph Maria Olbrich (1867-1908) terveinek megfelelően kivitelezett düsseldorfi Tietz- áruház (1906-1909), mely Messel áruházának testvérpárjának tekinthető, azzal a különb­séggel, hogy Olbrich alkotásának vertikális jellege klasszicizáló hatású.126 A stílusirányzat terjedésének konsziderábilis bizonyítékát mu­tatja, hogy olyan konzervatív tervezők is kö­vették, mint a Wilhelm Cremer (1845-1919) és Richard Wolffenstein (1846-1919) építészpá­ros - 1904 után készült terveik és megvalósult épületeik sorolhatóak ebbe a kategóriába.127 A német későszecesszió sajátos építészeti ered­ménye Bernhard Sehring (1855-1941) cottbusi városi színháza (1907-1908), mely változa­tos tömegalakításával hívja fel magára a fi­gyelmet. Ide sorolhatjuk még Peter Behrens (1868-1940), a német premodern építészet je­lentős alakjának korai alkotásait, aki viszont a későszecessziót fokozatosan kiváltotta a neo­klasszicizmussal - Schröder és Cuno házak (Eppenhausen-Hagen, 1908-1910).128 Behrens tervezői alkalmazkodóképességét elsősorban az mutatta meg, hogy a letisztult geometriai formák iránti igény kielégítését a neoklasszi­cizmus felhasználásával érte el - Obenauer ház (Düsseldorf, 1905-1906), krematórium és templom (Delftern-Hagen, 1906-1907).129 A fenti épületek segítségével meghatá­rozhatjuk a német későszecessziós építészet stílusjegyeit. A többnyire historizáló tömeg­alakítás mellett a homlokzatok dinamikáját olyan eszközök biztosítják, mint a vertikális elemek túlsúlya. Az ablakokat és mellvédeket függőleges irányú épületplasztika erősíti fel, ilyen lehet a pilaszter és a faltükör alkalmazá­sa. Az ablakokat olykor vertikális osztásokkal tovább tagolják. Ennek eredményeképpen az épületek arculata szigorú funkcionalitást és geometrikus komponálást mutat, melyet to­vább erősít a homlokzatokra helyezett egysze­126 Ua., mint az előző jegyzet. 127 A berlini Alexanderplatz-on állt Tietz-áruház (1904- 1907) barokkos tömegformálásával és későszecesszi­óba hajló részletmegoldásaival ennek a kezdete épí­tészetükben. Kereskedelmi középiskolájuk (Berlin, 1904-1906) sokat merít még a német neoreneszánsz építészetéből, de a vertikális megoldások haszná­lata újításra vágyó hajlandóságukról tanúskodik. Oranienplatz-i üzletházuk (Berlin, 1912-1913) a histo­rizmus teljes elhagyását jelzi. 128 HITCHCOCK, Henry-Russell 1987457-458. 129 TAFURI, Manfredo - DAL CO, Francesco 1977 98. 298

Next

/
Oldalképek
Tartalom