Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Művészettörténet - Horváth Roland: A Kecskeméti Kereskedelmi Iparhitelintézet és Népbank intézeti- és bérpalotájának építéstörténete és stíluskapcsolatai (1919–1912)
A Kecskeméti Kereskedelmi Iparintézet és Népbank intézeti- és bérpalotájának... rű geometriájú tetőidom. A hatás elérése érdekében az épületszobrászat is hozzáidomult a homlokzat architektúrájához - a szobrászati elemeket szintén erősen geometrizálják, stilizálják. A német változások eredményei táptalajra leltek az Osztrák-Magyar Monarchia építészetében. Ennek magyarázata elsősorban a századfordulós stílusok pluralizmusában rejlik. A kor kritikusainak véleménye szerint a historizmus építészete az 1890-es évek közepén egyet jelentett azzal a művészietlen törekvéssel, ami csak a történelmi stílusok használatában merült ki, ezért a szecessziót úgy üdvözölték, mint azt a kreatív művészetet, ami elhatárolta önmagát a múlt megszorításaitól. A közép-európai szecessziós építészet szempontjából a problémát az jelentette, hogy kompromisszumos megoldásként csak az ornamentika szintjén hozott változásokat - a homlokzatszervezés és a tömegformálás a historizmus hagyományait folytatta.130 A századelő éveire a szecessziót övező ellentmondások és a megújulási kísérlet kudarca újabb válasz- reakcióra késztette a Monarchia építészeit.131 A szecessziós építészet esztétikai értékének rendkívül gyors hanyatlását és az építésztársadalom belső bizonytalanságát tökéletesen mutatja Spiegel Frigyes (1866-1933) két tanulmánya, aki pedig mai ismereteink szerint Magyarországon az első szecesszió alkotások építésze volt - Lindenbaum-bérházak (1896-1897, Budapest, Izabella utca 94-96.). 1897-es írásában a Lindenbaum-bérházak szokatlan díszítőmotívumainak kapcsán, remekül megfogalmazza a historizmussal szemben fellépő ellenvéleményeket: „jelen század építészei végigpróbálták az összes históriai stílusokat; az antiktól a reneszánszig, a barokktól az empire-ig...". Rámutat arra, hogy mivel a reneszánsz építészet és az azt követő valamennyi stílus a dekorativitásban és az ornamensek szintjén hozott újat, ezen az úton továbbhaladva újulhat meg az építőművészet a szecesszió segítségével. Felsorolja mind130 WAGNER-RIEGER, Renate 1978 42-45. 131 Újabb stílusirányzatok jelennek meg egymással szoros párhuzamban. A német Jugendstil és a bécsi szecesszió formakészlete egyszerűsödik, és visszanyúl a történelmi formakészlethez. Megjelenik a későszecessziós építészet klasszicizáló irányzata, valamint a neoklasszicizmus. azokat a fontos tényezőket, amik erőteljesen befolyásolták a szecessziós építészet megszületését. Az építészeti újítás gondolata, az individualista esztétika, a művész személyisége és a szabad alkotói akarat jelenti azokat a tényezőket, amelyek felhasználásával létrejöhet egy új építészeti stílus.132 1902-re korábbi pozitivista szemlélete megváltozott, és ez jól tükrözi a Monarchia és Németország szecessziós építészetének részleges kudarcát. Azok a befolyásoló tényezők, amik alakíthatták volna a modern építőművészet kifejlődését, hátráltató módon hatottak. A historizmus maszkjait a szecesszió szertelensége váltotta fel, így lényegi újítást nem érhettek el.133 Spiegel Frigyes pontosan rámutat azokra a körülményekre, amik a közép-európai szecessziós építészet gyors felvirágzását, majd hanyatlását előidézték. A már említett kompromisszumos megoldás következtében az építészek az újításokat csak az ornamentika és a homlokzati architektúra esetében alkalmazták. Ha mindezt Spiegel szavaival élve értelmezzük, a közép-európai szecesszió nem új, önálló stílusnak, csupán a historizmus modernizálási kísérletének tekinthető. A Monarchián belül egyes építészek túlléptek a bécsi szecesszió válságán, és a német hatás segítségével sikeresen közvetítették a későszecesszió stílusirányzatát. 1906 után ebbe a körbe sorolható Wunibald Deininger (1879-1963), Alexander Neumann (1861- 1947), Ernst Gotthilf-Miskolczy (1865-1950), Oskar Marmorek (1863-1909), Joze Plecnik (1872-1957), Jan Kotéra (1871-1923), Antonin Balsánek (1865-1921) és Josef Zasche (1871- 1957). Németország és Bécs hatására a magyar szaksajtó ugyancsak felfigyelt, és követendő példának állította a magyar építészek elé. Bárdos Artúr (1882-1972) 1909-ben tévedésnek minősíti a szecesszió „egyéni kézjegyét". Hasonlóan Spiegel meglátáshoz, Bárdos is a szecessziós építészet dekorativitását kérdőjelezi meg: „A tömegek és arányok neme s művészete csak rikító színhatásokat és minél meglepőbb vonalhatásokat hajszolt. [...] párkánydíszek, oromfalak, oszlopok szervetlen felaggatása, a vakolatnak színekkel és plasz132 SPIEGEL Frigyes 1897 58-66. 133 SPIEGEL Frigyes 1902 93-104. 299
