Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
In memoriam - Dr. Bánszky Pál
Dr. Bánszky Pál Megújhodó faragóhagyomány 1973-1998. Kecskemét 2000 Az ábrázolás határai: A tér és kompozíció Tóth Menyhért festészetében. Forrás 36. évf. 1. sz. (2004) 95-97. Negyven éve fényképez Bahget Iskander. Forrás 40. évf. 10. sz. (2008) 85-86. Kerámiaszobrok Erdélyből. Múzeumőr 7 (2009) 24-25. Cigány alkotóművészek Magyarországon. Múzeumőr 8 (2010) 1-2. Állami és szakmai kitüntetései Magyar Köztársaság Csillagkeresztje 1991; Bács-Kiskun Megyéért Díj 1993; Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje 1994; Király Zsiga-díj 1996; Életfa Díj 1999; Aranykoszorú - díj 2000; Csokonai Vitéz Mihály Alkotói Díj 2006; Magyar Örökség Díj 2009; Pro Museo - emlékérem 2009; Bocskai István - díj 2009; Kaba város Díszpolgára (2012). Dr. Bánszky Pál 1958-tól aktív szereplője volt a hazai kulturális életnek. Szakmai képzettségét elsősorban a közművelődés területén küldetésszerűen folytatott tevékenységében hasznosította. Ennek érdekében fáradhatatlanul járta az országot, számos területen országos alkotópályázatok gondozója volt. 1973-ban, a táncház mozgalommal együtt alakult Fiatal Népművészek Stúdiója programadója volt. Kutatási szakterületei a kortárs képzőművészet, Tóth Menyhért életműve, a magyar naiv művészet, az élő képzőművészeti és népművészeti hagyományok, valamint a tárgyalkotó népművészet területei voltak. Egész életművét meghatározta a tehetségkutatás, valamint a tehetséggondozás, az amatőr alkotók művelése, egyre többet foglalkoztatta őt a mindennapi kultúra minőségi alakítása. A Népművelési Intézetben kezdetektől fogva olyan meghatározó művészek voltak munkatársai, mint Karsai Zsigmond és Bak Imre. Saját bevallása szerint nyitott művészetpolitikát folytattak, még avantgarde művészettel is foglalkoztak. Ami számított: a jó mű, a felkészült szakemberek és a csapatmunka. Kecskeméten 1976-ban nyílt meg a Bács-Kiskun Megyei Múzeum új tagintézményeként a Magyar Naiv Művészek Múzeuma a frissen felújított Bánó-házban. Három hónappal később Bánszky Pál már itt dolgozott, elsősorban Tóth Menyhért művészete és a Moldován Domokos kezdeményezésére létrejött naiv múzeum vonzotta ide. 1978-tól meghatározó személyisége Kecskemét kulturális életének, és korábbi tevékenységének köszönhetően az élő képzőművészeti folklór országosan is elismert kutatója lett. Kecskemétre jött, pedig felajánlották számára a Nemzeti Galéria Modern Osztályának a vezetését. Szabadon szeretett volna dolgozni, kötöttségek nélkül, vallotta később egy vele készült riportban. Magával ragadta a város tömegeket megmozgató kulturális indíttatása, amit akkor a Kodály Zoltánt övező kultúra és a népzene jelentett. Kecskeméten rövid időn belül nagyszabású kezdeményező lépéseket tett. Hiányát érezte a Játékmúzeumnak, pedig minden népet jellemez a játékkultúrája; „a játékkultúra az emberi alkotómunka alapja", mondta. Ő már 1978-ban készen állt a tervekkel, lefektette egy új típusú intézmény alapelveit; ez lett a Szórakaténusz, mely 1981 decemberében nyílt meg és a mai napig ebben a szellemben működik. Bánszky Pál a megyei vezetés valamint a művészek támogatásával európai léptékben is meghatározó intézményt hozott létre. Nem sokkal később hozta Kecskemétre az ismert képzőművészeti gyűjteményeket, megalapozva ezzel a Cifrapalota múzeumi működését. Hogy Bánszky Pál emberileg milyen volt? Szorgalmas, rendkívül szívós, töretlenül bízott az emberi alkotóerőben, a kultúra felemelő erejében, a tömegek művelésében, mindezt derűvel, jókedvvel tette. A munkát helyezte élete előterébe. Kiss Éva művészettörténésztől három évtizede vált el. Hat unokája van, lánya Kecskeméten, fia Budapesten él. A Szórakaténusz rendezvényeire - ha tehette - mindig eljött. Utoljára tavasszal járt itt, hihetetlen örömet jelentett neki, hogy a naiv művészeti szoborgyűjteményt rendezetten, szép állapotban találta. 15
