Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Régészet–Antropológia - V. Székely György–Varga Sándor: Kora Árpád-kori temető feltárása Tiszakécske–Ákrus-dűlőben
V. Székely György - Varga Sándor korban haláloztak el, míg ugyanez a nők esetében az adultus korban következett be. LELETANYAG A 25 síros temető 14 temetkezésében találtunk a viselethez tartozó ékszert vagy ruhadíszt, illetve a temetés során a sírba helyezett mellékletet. Ez az összes sír több mint felét, 56%-át jelentette. A fennmaradó 11 temetkezés (az összes sír 44%-a) semmilyen leletet nem tartalmazott. Ez utóbbi csoportba ugyanakkor beleszámoltuk két kisgyermek sírját, egy csaknem teljesen szétszántott temetkezést, illetve egy üres sírgödröt is. A leletanyagot tartalmazó sírok a temető központi részén, annak is elsősorban az északi felében koncentrálódtak. Ezen a részen helyezkedett el, az előkerült leletmennyiség alapján, a temető leggazdagabb temetkezésének számító 10. számú sír is. A központi sírsortól kissé távolabb, a nyugati irányban fekvő kisebb sírcsoportban is megtalálhatók a leletes sírok. Karikaékszerek A különféle karikaékszerek a 10-11. századi temetők egyik leggyakrabban előforduló leletei. A tiszakécskei temetőben a korszakra jellemző karikaékszerek közül az egyszerű huzalkarikák, a pödrött végű és a sima S-végű karikák fordultak elő, összesen 10 példányban. A karikák többsége réz alapú ötvözetből készült, míg nemesfémből (ezüstből, vagy ezüst alapú ötvözetből) mindössze három darab sima S-végű karikát készítettek. A temető területéről szórványként került elő két nyitott végű huzalkarika (VII. tábla), amely egy vagy maximum kettő szétdúlt sírból származhat.11 Méretük különböző, a nagyobbik 1,8-2 cm, a kisebbik 1,3 cm átmérőjű. A huzalok vastagsága közel azonos, 0,13 és 0,15 cm. Ezeknek az egyszerű karikaékszereknek a használatát a korábbi kutatás a 10. századra keltezte, és azt feltételezte, hogy az 11 Érdemes megjegyezni ugyanakkor, hogy a szórványként előkerült koponyadarabon, a bal halántékcsonton fémlelet okozta zöld elszíneződés figyelhető meg, ami alapján valószínűleg az egyik karika e feldúlt temetkezés lelete lehetett. S-végű karikák elterjedése fokozatosan kiszorította őket a viseletből.12 Az újabb temetőfeltárások leletanyaga alapján a huzalkarikák keltezésével kapcsolatos újabb álláspont szerint a nagyobb méretű nyitott karikák használata nem keltezhető a 11. század elejénél későbbre, ellentétben a kisebb méretűekkel, melyek előfordulása a 11. század végéig kimutatható.13 A tiszakécskei darabok esetében a 11. század elejére történő keltezés mindkét karika esetében elfogadható lehet. Pödrött végű karika a temető egyetlen temetkezésében, a 15. sírban fordult elő, amely a középső sírsor déli szélén helyezkedett el. A 30-39 év körül eltemetett nő sírjából, a koponya jobb oldaláról, illetve a bal combcsont külső oldaláról, attól kb. 10 cm-re a csont szintjénél magasabban, másodlagos helyzetből került elő 1-1 közepes méretű, ellapított végükön visszapödrött karika (V. tábla). A tárgy típus a mai Bács-Kiskun megye területén feltárt 10-11. századi temetkezésekben viszonylag ritkán, kis esetszámban fordul elő.14 Az ékszertípus nagyobb átmérőjű változatai bizonyos régiókban (pl. Közép-Tisza vidék) már a 10. század első két harmadában megjelenhettek.15 A közepes méretűek, amilyenek a tiszakécskei példányok is, főként a 10. század utolsó harmada és 11. század első harmada közötti időszakban terjedtek el, és használatban maradtak az egész 11. század folyamán,16 sőt egyes területeken (pl.: Erdély) még a 12. században is adatolható jelenlétük.17 A tárgytípus pontosabb keltezésére egy adott régióban, valamint elterjedésének irányára véleményünk szerint csak egy alapos lelet- és lelőhelygyűjtés után, annak részletes elemzését követően lesz lehetőség. A karikaékszerek legnagyobb hányadát a sima S-végű karikák tették ki, miután négy sírból összesen hat példány látott napvilágot 12 SZŐKE Béla 1962 35. 13 TETTAMANTI Sarolta 1971 219; SZŐKE Béla Miklós - VÁNDOR László 1987 53-54; KOVÁCS László 1994112. Nyitott végű karika volt a Kiskunfélegyháza-Nagy- kőrösi úti, I. László pénzével keltezett temetőrészlet 6. sírjában is (SOMOGYVÁRI Ágnes 2003 309., 5. kép 4.). 14 Az ékszertípus kutatástörténetével, elterjedésével, keltezésével, valamint a mai Bács-Kiskun megyén belüli előfordulásával legutóbb Varga Sándor foglalkozott kissé részletesebben (VARGA Sándor 2014 501-502). 15 BENDE Lívia - LŐRINCZY Gábor 1997 229. 16 BENDE Lívia - LŐRINCZY Gábor 1997 228; VARGA Sándor 2014 501-502. 17 GÁLL Erwin - GERGELY Balázs 2009 60. 82
