Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Régészet–Antropológia - V. Székely György–Varga Sándor: Kora Árpád-kori temető feltárása Tiszakécske–Ákrus-dűlőben
Kora Árpád-kori temető feltárása Tiszakécske-Árkus-dűlőben (V-VII. tábla). Két temetkezésben, egy 4-5 éves gyermek (20. sír) és egy 30-39 éves nő sírjában (23. sír) párosával fordult elő,18 míg további két darab egy 60 évnél idősebb (17. sír) és egy SOSO év körül elhunyt (22. sír) nő sírjából került elő. A csekély esetszám ellenére érdemes megemlíteni, hogy az ezüstből készített darabok a temető nyugati részében, a sírok többségétől távolabb elhelyezkedő sírcsoportban fordultak elő. Érdekes továbbá, hogy a Homokmégy- Székesen megfigyeltekhez hasonlóan19 a tisza- kécskei temetőben is dokumentálható, hogy a mongolid jegyeket hordozó elhunyt (22. sír) nemesfémből készült ékszert viselt. A vékonyabb, réz- vagy ezüst alapú ötvözetből, esetleg tisztább ezüstből készített huzalból hajlított, sima S-végű karikák kárpátmedencei megjelenését a kutatás korábban a 10. század utolsó harmadára keltezte,20 bár elterjedése és használata területenként eltérő lehetett.21 A tárgytípus eredetét, fejlődését, használati módját legutóbb a pusztaszentlászlói temető publikálói tekintették át.22 Megjegyzendő, hogy a tiszakécskei temető anyagából egyaránt hiányoznak a vastag huzalból hajlított kisméretű és a bordázott S-végű karikák. Előbbiek használatát a kutatás a 11. század első felére, utóbbiak elterjedését a század második felére keltezi.23 Gyűrűk A temető két sírjában (5. és 15. sír) találtunk gyűrűt, míg egy további példány szórványként került elő. A sírbolygatások miatt azonban csak a 15. sírban fekvő 30-39 éves nő esetében sikerült a gyűrű viseleti helyének 18 Ez utóbbiban az egyik S-végű karika a jobb medencelapát mellett, a jobb csukló helyéről került elő, ami alapján felmerült az S-végű karika gyűrűként történő másodlagos felhasználása. Huzalkarikák gyűrűként történő használata más temetőkben is előfordult (vö. SZŐKE Béla Miklós - VÁNDOR László 1987 76). 19 Ezüstből készített, hátterében aranyozott veretek kerültek elő a 33. és 75. sírban, amely temetkezésekben az embertani elemzés alapján mongoloid jegyeket viselő egyének nyugodtak (GALLINA Zsolt - VARGA Sándor é.n.). 20 KRALOVÁNSZKY Alán 1956 212; SZŐKE Béla 1962 87. 21 SZABÓ János Győző 1980 69. 22 SZŐKE Béla Miklós - VÁNDOR László 1987 54-59. a korábbi irodalom részletes ismertetésével. 23 SZŐKE Béla 1962 88-89.; SZŐKE Béla Miklós - VÁNDOR László 1987 51. pontos megfigyelése. A granulációval díszített pántgyűrű a nő bal kezének gyűrűsujjáról került elő. Anyagukat tekintve mindhárom gyűrű valószínűleg réz alapú ötvözetből készült.24 A gyűrűk színe alapján ugyanakkor két esetben (5. sír és a szórvány gyűrű esetében) felmerült, hogy felületüket valamilyen ón-ólom bevonattal látták el (erre utal szürke színű felületük). Az 5. sírban másodlagos helyzetben, az 50- 59 év körüli nő lábszárcsontja mellett feküdt a nyitott végű kerek átmetszetű, végei felé fokozatosan elvékonyodó ezüsthuzalból készült gyűrű (I. tábla). Az ilyen gyűrűk használata a hasonló formájú fonott ezüstgyűrűkkel együtt all. század elején kezdődött és a 12. század első felében szűnt meg.25 A 15. sír pántgyűrűjének közepén valamilyen foglalatban lévő dísz (kő? üveg?) lehetett, ami egyúttal a pánt végeinek összeforrasztá- sát is takarta. A díszítést kétoldalt 3-3 kidomborított granuláció fogta közre (V. tábla). Nyilvánvaló, hogy ez a példány a nemesfémből készült, mívesebb kivitelű granulációs díszű gyűrűk olcsó helyi utánzatainak sorába tartozik. A filigránnal és granulációval díszített gyűrűket legutóbb Mesterházy Károly gyűjtötte össze és értékelte.26 Megállapítása szerint az antik eredetű, balkáni műhelyekben készített nemesfém gyűrűk tömeges megjelenése a Kárpát-medencében a 10. századra tehető, de használatuk a 11. századra is átnyúlik. A gondos kivitelezésű arany- és ezüstgyűrűk helyben előállított egyszerűbb ezüst példányai a 10. századi középréteg sírjaiban, bronz utánzatai a 10-11. századi köznépi temetők leletanyagában is előfordulnak.27 A tiszakécskei gyűrűvel csaknem azonos példány került elő a Duna-Tisza közötti régióban, a gombosi (Bogojevo, Szerbia) temető 33. sírjából.28 A szórványként talált öntött, rovátkolt (ge- rezdes) díszű gyűrűtípus, az analógiák alapján a 10. század végén terjedt el, és egészen a 11. század végéig bizonyosan használatban volt.29 24 A fémösszetétel pontos megállapításához fémvizsgálat elvégzésére lenne szükség. 25 SZŐKE Béla Miklós - VÁNDOR László 1987 75. 26 MESTERHÁZY Károly 1991156-161. 27 MESTERHÁZY Károly 1991160; KOVÁCS László 1994 141-142. 28 HAMPEL József 1907169. 29 SZŐKE Béla Miklós - VÁNDOR László 1987 76. 83
