Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Módszertan - Szentpéteri József: Nagyurak és vezérek. Híres avar leletek a Kiskunságból. Szakmai megnyitó
Cumania 27. Szentpéteri József NAGYURAK ÉS VEZÉREK Híres avar leletek a Kiskunságból Szakmai megnyitó1 Tisztelt múzeumbarát közönség! Kedves vendégek! Hölgyeim és Uraim! Néhány perc múlva belépünk abba a terembe, amely a magyarországi és nemzetközi nép- vándorláskor-kutatás szakembereinek, az értő és érdeklődő látogatóknak az egyik közkedvelt (de mondhatnám nyugodtan: kötelező) zarándokhelye lesz az elkövetkezendő 15 esztendőben. A Kárpát-medence évezredes múltra visz- szatekintő történetében a 6. század közepétől a 9. század végéig tartó avar korszak tárgyi hagyatékának szép és hiteles válogatását tekinthetjük meg egy kreatív, innovatív, inspiráló és szakmailag szilárdan megalapozott kamarakiállítás keretében a kecskeméti Cifrapalota egyik sötétfeketére varázsolt szegletében. Ez a bemutató kreatív elképzeléseken nyugszik. A kiállítás rendezője szakítani mert hagyományos tárlatrendezési megoldásokkal, és a technikai kivitelezők több évtizedes tapasztalataira támaszkodva egy olyan letisztult belső teret hozott lére, ahol a sztyeppéi világot idéző zenei dallamok hangolják rá gondolatainkat a múlttal való találkozásra; fejünkre a csillagos eget szimbolizáló tér borul, s szem- magasságban, az oldalfalakon körös-körül mint egy fejedelmi nomád öv pompás veretei sorakoznak egymás után az egykori Avar Birodalom legszebb tárgyi emlékei a korszerű fénytechnikával megvilágított vitrinekben. Ezek a leletek számos alkalommal (mondhatni: legtöbbször) a véletlen játékaként kerültek napvilágra, de előfordult, hogy szerencsés kezű régészek gondosan előkészített ásatásainak az eredményeit testesítik meg. 1 Elhangzott 2014. július 18-án, Cifrapalota, Kecskemét. Kecskemét városa a hányatott sorsú múzeumával az élén már réges-rég bekerült a hazai tudományos és kulturális műhelyek nemzetközileg ismert és megbecsült sorába. Egyébként is - mióta felgyorsult korunkban oly kicsivé zsugorodott a bolygónk, különösen igaz, hogy - bárki feltekint a csillagos égre, ugyanazt a rejtélyes, de a végtelen rendről árulkodó világot pillantja meg a Tejút hálózatában. Amikor Budapesten, Pétervárott, Londonban és Párizsban vagy New Yorkban járunk, biztosak lehetünk abban, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum, az Ermitázs, a British Museum, a Louvre, de még a Metropolitan Museum is a büszkeségei közé sorolná a Kecskeméti Katona József Múzeum legszebb régészeti leleteit. Gondoljunk csak a tavaly Bugac-Monostoron előkerült aranyozott zománcdíszes Szent Pé- ter-ereklyetartó lemezekre, melyek feltehetőleg 1185 és 1190 között a III. keresztes hadjárat során kerültek a Duna-Tisza közére. És ilyen világszerte híres Kecskemét jelenleg ismert legnagyobb kincse, ami köré a most megnyíló kiállítás is szerveződött: a 7. század vége felé a Homokhátság peremén, a mai Kunbábony határában titokban eltemetett nagyúr sírjából előkerült arany méltóságjelvények, fegyver- övek, ékszerek, aranyveretes fegyverek és halotti felszerelések együttese. Mondjuk ki bátran: a kunbábonyi tárgyak minősége, az általuk képviselt hatalmi jelvények összessége alapján az ott eltemetett személy volt a jelenleg általunk ismert legmagasabb rangú avar kori hadúr, akit a kortársak bizonyosan kagánnak nevezhettek. Arról sajnos hallgatnak az írott történeti források, hogy ki lehetett az a fél szemére vak uralkodó, akinek 1971. február 20-áig bolygatatlan temetkezése oly sok örömöt hozott, ugyanakkor a sírnak a 385
