Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)

Módszertan - Bognár Anikó–Végh Katalin: Búza–kenyér–élet. Egy kiállítás módszertani kérdései

353 hogy a szél meghajtotta a vitorlákat, az a tengelyt, azaz a tombácot, mely az őrlőkö­vet forgatta. A 19. század végén jelentek meg a gőzmalmok. A széntüzelésű „tüzes mal­mok" száma 30 év alatt közel 1800-ra nőtt. Kecskemétnek a szárazmalom volt a jellegzetes malom típusa, ám a 18. század­ban már két fából készült szélmalom (bakosmalom) is működött, tornyos (hol­landi) szélmalmai pedig a 19. század elején jelentek meg. Ekkor 92 szárazmalom, 26 szél- és 4 vízimalom dolgozott a városban. Első gőzmalma a József-malom volt (1857), amit a gazdasági malom (1870) majd a sertéshizlalók gőzmalma követett. Egy évszázad elteltével a gőzmalmok helyén már csak maga a pusztuló épület, esetleg étterem vagy bevásárló központ áll. dában (Dr. Kuczka Antal: A kecskeméti malmok története 1857-1985 alapján) Szárazmalmok Kecskeméten a 19. század utolsó har­madában (1879. évi várostérkép alapján, Kecskeméti Katona József Múzeum) Gőzmalmok Kecs­keméten a 20. szá­zad elején (1905. évi várostérkép alapján, Kecskeméti Katona József Múzeum) Cifrapalota Cím: közlekedő ­A fenntartható fejlődés „kielégíti a jelen szűk­Többfunkciós, para­9. téma: ségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő vánként és poszta­a búza felhasz­generációk képességét, hogy kielégítsék a saját mensként, térelvá­nálás szükségleteiket". lasztóként is funkci­(Az ENSZ 1987-es Brundtland-jelentése) onáló bútor. A búza felhasználása A túlnyomóan önellátásra épülő parasz­Információs szöveg Ábra:- szalma vesszőkosárban KKJM 77.21.1 A szalmazsák szál­ti üzemek, a parasztgazdaságok ideálja a a bútoron Búza: (49x34,5 cm) mával töltve minél teljesebb függetlenség. Igyekeztek a) mag: minden szükségeset megtermelni, előállt­- cséplőrész a- szalmazsák (190x105 cm) KKJM tani, egész évre beosztani. cséplőgép mun­Párna méretre tömve. 2004.114.1.1 Az egy kilogrammos lisztes zacskó Fali grafika kájáért; mintegy jelképe a boltra támaszkodó, az- aratórész; 1950-es évektől általános s ma is jellemző- kenyérnek- pelyva zsákban-zsák KKJM háztartásvitel „kiszolgáltatottságának", való; (67x58,5 cm) rögtönzöttségének az egész évi készletet- vetőmagnak pontosan beosztani kényszerülő egykori való; falusi háztartás rendjével szemben.- lelkésznek, A takarékoskodás szemléletét mutatja kovácsnak,- törek zsákban, zsák (78x47 KKJM az is, hogy a kenyerét két kezével megszer­pásztoroknak cm)

Next

/
Oldalképek
Tartalom