Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)

Módszertan - Bognár Anikó–Végh Katalin: Búza–kenyér–élet. Egy kiállítás módszertani kérdései

354

ző parasztság nem ismerte a felesleg, a

kiadott járandókidobandó szemét fogalmát sem. Mindent

Ság;

hasznosított, a tehénszarvtól a vesszőn át a- adó/ beszolbúza legkisebb alkotórészéig. „Fenntarthagáltatás,

tóan" gazdálkodott, „fenntarthatóan" élt,- piacra, keres- vályogtégla 5 db, halomés óvta környezetét...

kedőnek eladott

ban (demonstrációs eszköz)

A parasztok gyakorlatilag a búza minfelesleg;

(30x20 cm)

den részét felhasználták.

b) szalma:

Napjainkban sincs ez másképp, de ma- alom a jószámolekuláris szinten, vegyipari alapanyaggok alá;

gá alakítva hatóanyagainak egy részét...- kemence- korpa szakajtóban, szakajKKJM 68.2.5

Pár évszázad alatt mi tette fenntarthatatbefűtése;

tó (25 cm)

lanná, ami évezredeken át fenntartható- disznóvolt? A határtalan fogyasztás mára a jövő

perzselés,

elfogyasztásává fajult. A „globális" civili- szalmazsák:

záció többek között a fenntartható fejlődés

szalmával töltött

elméletében keresi a kiutat.

vastag vászonból varrt ágyfelszerelés - ritkán ólak, gazdasági épületek fedése

c) a pelyva a kalász toklásza, levélke, mely nyomtatáskor porszerű törmelékké válik, szórással választják el a szemektől:- lovak, nagyjószág etetése;- parasztház tapasztásához szükséges

d) törek a nyomtatás során összezúzott szalma:- vályogvetéshez keverik a