Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Kultúrökológia - Győri-Nagy Sándor: A Kis-Sziget. Kultúrökológiai közelkép egy régészeti tájszeletről
A Kis-Sziget. Kultúrökológiai közelkép egy régészeti tájszeletről sárga homokban a kaszálhatatlanul rendezetlen MOL-rézsű 2013-ban történt gépi rendezésekor a legkisebb régészeti leletre, de még csak csiga- vagy kagylótöredékekre se bukkantunk. „Természetesen" azon a háztáji műanyag-, üveg-, kerámia- és vashulladékon kívül, ami a tereprendezéskor csak nekünk számított - tömegével és veszélyességével meglehetősen kellemetlen és váratlan - „lelet"-nek. A környékbeliek így hálálták meg az „olajosoknak" az erőszakos területkisajátítást. Az sem ismert, hogy a MOL-terület feltöltése előtt milyen állapotok jellemezték ezt a lapályszakaszt. Nem tudjuk, léteztek-e hasonló ősi, besuvadt agyagnyerő helyek, rétimészkő bányafoltok, víznyerők e lapályszakaszon is, mint a Kis-Sziget délkeleti csücske előtt. Az ez oldali, feltöltetlenül maradt lapályágban ugyanis több olyan, igen réginek ható besuvadt gödör van, amelyek ilyen célokat szolgálhattak - akár évezredekkel ezelőtt. A 2012. évi darázskőszint-mérésünk azt mutatta, hogy a darázskő itt is mindenütt megvan, csak tanyaépítésre s más házi szükségletre bányásztak ki agyagotMásként fogalmazva: ha voltak valaha emberi lakóhelyek a Kis-Sziget déli oldalán, azok valószínűleg egyszerű tanyák lehettek. Tájhasználati elvük - és ebből kifolyólag épületeik és portáik tájoltsága - megegyezhetett a téeszesítés előtti csólyosi tanyák tájhasználati elveivel, épületeik és portáik tájoltságával, azaz éppen merőleges lehetett a tájelemek északnyugat-délkeleti futásirányára. Ez abból a tájtudásból fakadt, hogy a lakóháznak és az udvarnak „a napra forduló" és leginkább szélvédett részen, a sziget magasabb (délnyugati) partoldalán kellett lennie. így az élethez legfontosabb istállók, ólak, terménytárolók középre kerültek, a kert és a gazdasági kijáró, az állatok mozgási helye pedig már a másik oldalon „vízre hajló" partra szolgált, a kitáguló határ felé. A tájhasználati vertikum innen folytatódott az állattartó semlyékekkel, a közeli Nagy-Sziget „körbekertelt" szántóporongjá- val, ahol lakóépület a 20. század előtt nem állt s ősi lakottságra utaló lelet se került elő. ság átlagosan 1 m, azaz kb. 6 000 m3 homokot kellett létesítésére idehordani. E tanulmány adataiból kiszámítható a „MOL-félsziget" súlya is, amelynek nyomása a talajtermékenyítő felszínalatti vízmozgásokat is eltereli e szakaszon a Kis-Sziget közeléből. TALAJ ÉS ELTARTÓ KÉPESSÉG A Kis-Sziget talaját vizsgálva azt kell mondanunk, hogy a Tájbirtokhoz tartozó mai 37 hektáros területen belül, amely a csólyosi határ 2 km2-es szeletében elfér más parcellákkal együtt, a Kis-Sziget talaja a legtermékenyebb. Ez több tényezőnek köszönhető, melyek a tartós lakottsággal és az emberi műveléssel közvetve vagy közvetlenül összefüggnek. A talaj termékeny séget biztosító múltbeli tényezők egyikeként legelőbb is azt kell említenünk, hogy a semlyékvizek felszíni mozgásának évszakaiban a szigetet teljességgel körülnedvesítették a szelíd, gyorsan fölmelegedő, sekély vizek. Az alulról kellően átnedvesedő, felülről hamar fölmelegedő talaj a házak körüli kertekben bőségesen adhatott egészséges gyümölcsöt és zöldségféléket.26 Ehhez csak meg kellett munkálni, és legföljebb a megter- mő gyomok növényi trágyájával táplálni a földet. Emellett a bőven termő haszonnövények tekintélyes biomassza-termése is a sziget földjébe került. Ugyanúgy, mint az ember által felhasznált változatos táplálékfélék, a langyos semlyékvizekben könnyűszerrel fogható többféle semlyékhalfajtától a gazdag teknőcállo- mányon át a tenyésztett állatok „akkumulált" szervesanyag-készletéig. Ugyanakkor a semlyékeken hízó állatállomány trágyája is eljuthatott a porongokról a Kis-Szigetre, hiszen az állattartó emberi kultúrával egyidős az a tapasztalat, hogy az állatok ganajozó helye körül burjánzanak a növények. Nem véletlenül azonos gyökű a magyarban az ártéri gazdálkodás „állatpihentető, telelő hely" jelentésű telek szava,27 meg a „jól termő föld" jelentésű televény, avagy maga „a föld termőrétege" jelentésű talaj szavunk, amelyek mindegyike a tele, telítem, tölteni stb. gyök- és jelentésrokonságban tartozik össze. Ugyanebbe a rokonságba tartozik a telep(halom) szó, és az 26 A kiskunsági meszeshomoki táj különleges anyag- összletére s tájanyag-kommunikációjára a darázskő- képződés mellett a semlyékvizek közismert gyógy- hatása is utal. Továbbá az a gazdaságtörténeti tény is, hogy korábban távoli vidékekről igyekeztek itt növendékállatok számára legelőket szerezni, nyilván annak a tudásnak a birtokában, hogy a meszeshomoki növényzet anyagai erősítik a növekvőiéiben levő jószág csontozatát. A kiskunsági meszeshomoki anyag- összletről lásd: GYŐRI-NAGY Sándor 2010. 27 ANDRÁSFALVY Bertalan 1975 369-370. 313
