Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Kultúrökológia - Győri-Nagy Sándor: A Kis-Sziget. Kultúrökológiai közelkép egy régészeti tájszeletről
Győri-Nagy Sándor ugyanezen jelentésű teli is, hiszen a „magyar Trója"-ként ismert, az egykori Körös-meder fölé 9 méterre magasodó Mágori-dombon is 7 méteres feltó'Ztési réteg képződött „Az egymást követően itt megtelepedő, és kisebb-nagyobb megszakításokkal évezredeken át egy helyben lakó népek lakóházainak omladékából, valamint háztartási hulladékokból...".28 E lakóházak anyaga a Mágori-dombon is ugyanúgy a környező lapályokból került a dombra, mint ahogy ez a Kis-Szigeten is lehetett. Márpedig ez a homoktalajok egyik leghatékonyabb talajjavítási módja is.29 Az állandó emberi műveléssel párosuló ilyen táperőfokozás az évezredek során különlegesen érlelhette a Kis-Sziget talaját, amely épp ennél a tájlakó használatnál fogva válhatott tágabb környezeténél kirívóan jobb minőségű talajjá. Más magyarázat erre nehezen adható. Ezáltal a Kis-Sziget eltartó képessége a hozzá tartozó semlyékekkel együtt elegendő lehetett egy pár családból álló, tanyabokor- nyi faluközösség éltetésére, melynek létezését ezen a helyen - a vázolt környezeti okokból és az itt talált szórványleletek alapján - több embertörténeti korszakon át régtől folyamatosnak föltételezhetjük.30 Különösen, ha ezek a közösségek a helyi anyagokkal és létalapokkal fenntartható módon gazdálkodva éltek, ami a szakirodalom és az itteni leletek alapján ugyancsak joggal föltehető. A talajjal kapcsolatban még egy tájjelet meg kell említenem, amely a földben rejlő leletekre utal. A szagot. A föld szaga is egykori lakott- ságra utaló tájjel. Aki járt már lerombolt tanya telkén, annak ismerős az a nehéz szag, amely a földben korhadó fát, zsuppot, nádat, ruhát, háztartási hulladékot, egyéb szerves anyagot árulja el az orrunknak, a bolygatatlan talajon át is. Még inkább akkor, ha meg is bolygatják. Zalai kezdőtanár koromban mesélt nekem a zalaszentgróti határ egy Türjével szomszédos területéről az állami gazdaság egyik traktoro28 JUHÁSZ Irén 1984 29 SZÉNÉGETŐ László 2013 81. 30 E vonatkozásokban úttörő jelentőségűnek tekintem: SCHLETTE, Friedrich 1980 irodalmi jegyzékembe vett könyvét, benne különösen Rydzewsky számításokkal kísért tanulmányát, amelyet más fontos vonatkozó művekkel együtt részletesen taglalok Környezeti kommunikáció című munkámban. GYŐRI-NAGY Sándor 2002/2010 49-51. sa. „Tanár úr, ott olyan büdös a föld, amikor szántunk, hogy fölfordul az ember gyomra! Nem tudom, mi lehet ott! És hamarosan mélyszántás lesz, mert gyümölcsöst telepít a Gazdaság..." Kimentünk vele arra a délre dőlő domboldalra. Valóban édeskés-nehéz szagú volt a föld. Nem korhadás, hanem enyészet szaga volt az. Itt-ott a felszínen vastag, sötétszürke cserépdarabokat találtam, közepük fekete. „Ha megkezdődik a mélyszántás, föltétlenül szóljon!" - mondtam neki. 1978 kora őszén egyik órámon rám szakították az osztályterem ajtaját. A traktoros fiatalember esett be rajta: „Tanár úr! Jöjjön azonnal! Ép cserépedényeket forgat ki a földből az eke!" Azonnal hívtam a zalaegerszegi múzeumot. Leállíttatták a szántást, és megkezdődtek az ásatások. A bronzkortól a török időkig folyamatosan lakott helyet tártak fel a régészek. Amikor 30 évvel később a csólyosi Kis- Szigeten gyalogoltam a szántó eke után, eszembe jutott a zalaszentgróti élmény. Nem a helyzetről, hanem a kis-szigeti föld szagáról. A Kis-Szigeten is hasonló szagot éreztem, mint azon a bizonyos szentgróti határrészen. Nem mindenütt egyforma erősen, de a sziget délkeleti végén, ahol a csontokat leltem, erősebben, másutt nem egyformán, de foltonként újra meg újra. A régészeknek bizonnyal nem különösebb újság, hogy az egykori élet így is jelt ad magáról. LELETEK31 A Kis-Sziget parlagolás előtti utolsó, 2008 őszén történt felszántásakor az ekét mindvégig barázdáról barázdára követtem. A szórványleletekben gazdag vagy régészetileg más szempontokból érdekes helyeket, amelyek 31 A leletek és táji anyagkörnyezetük áttekintésére az a - régészeti szempontból „laikus" - feltevés indított, amely a földjeit figyelő szemmel vizsgáló gazdaemberben is megfogan, és jobb esetben a múzeum fölkeresésére ösztönöz. Hiszen a szakszerű leletértékelés és leírás a régész dolga - a Kecskeméti Katona József Múzeumnak átadott leletanyag értékelését rövidesen el fogják végezni. E munka szükségszerűen pontosítja, megbízható régészeti tartalommal tölti majd meg, azonban igazolja is kultúrtörténeti értékeket sejtő feltevéseimet. Itt köszönöm meg Wicker Erika régésznek és Végh Katalin néprajzosnak, hogy a leletek előzetes megtekintésével, és terepi kiszállással segítettek. 314
