Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Kultúrökológia - Győri-Nagy Sándor: A Kis-Sziget. Kultúrökológiai közelkép egy régészeti tájszeletről
Cumania 27. Győri-Nagy Sándor A KIS-SZIGET Kultúrökológiai közelkép egy régészeti tájszeletről „Lakni való Isten Földje"x (S. Rottenaicher) A Kis-Sziget a Bács-Kiskun megyei Csólyos- pálos község alsó-csólyosi határában fekvő MÖF-EKI Tájbirtok1 2 része (2. ábra). Területe 3,5 hektárnyi. Régészeti érdekességét az adja, hogy itt az új tájhasználati modell alapozó szakaszában a pattintott kőeszköztöredékektől a különböző történeti korokra datálható cserépedény darabokon és csontleleteken át a különféle építmény-nyomokig a régtől folytonos lakottság nyomait fedeztük föl. A MÖF-EKI Tájbirtok fenntartható elvű tájhasználati modellje a jellegzetes semlyékes- homokhátas kiskunsági rónaság természetes működésének ismeretére alapszik. E tájműködéseket a birtok egész területén 2007 óta folyamatosan kutatjuk. A természetes tájműködések zavarainak megállapítására irányult a 2009-2010. évi nemzetközi biomassza- és tájtermékenység-vizsgálati projektünk.3 Egyik legfőbb megállapítása az volt, hogy a vízelvezető rendszerek működése mellett a tájtermékenység a korábbinak egyharmadára esett vissza. Ennek nyomán indult 2013-ban a Tájbirtok Kis-Szigetet is érintő körzetében a Magyar Semlyékvíz-megőrzési Mintaprojekt. A mintaprojekt iránt érdeklődők útja így óhatatlanul érinti a Kis-Szigetet is, amelynek a korábbi intenzív, iparszerű talajművelés utáni pihentető-parlagoló időszaka 2014-ben ér véget. 2015-től a Kis-Szigetet is fokozatosan bekapcsoljuk a Tájbirtok lépcsőzetesen kiépü1 ROTTENAICHER, Sepp 1999a, 1999b 2 A 37 hektáros birtoktest Nagy Gergely kiskunmajsai lakos tulajdona. 2008 óta a Magyar Ökoszociális Fórum Európai Kommunikációs Intézet bérli fenntartható elvű tájhasználati modell kialakítása céljából. Ennek része a semlyékvíz-megőrzési mintaprojekt is. Bővebben: GYŐRI-NAGY Sándor - NAGY Gergely 2011; KELEMEN Janka 2013 3 ROSSBACHER, Agnes 2010 lő fenntartható tájhasználati rendszerébe. A Kis-Szigeten ez elsősorban tájgyümölcsészet, semlyéki állattartás és fenntarthatósági tanulóturizmus kombinációját jelenti. Mindehhez szükséges a Kis-Sziget régészeti feltárása után annak komplex táj- és kultúratörténeti bemutatása is. Ehhez a MÖF-EKI kultúrökológiai és környezeti kommunikáció-tudományi újdonságai jó alapul szolgálhatnak.4 RÉGÉSZET ÉS KULTÚRÖKOLÓGIA A távérzékelés korában a tájérzékelés sem nélkülözhető. A műszeres tájfeltárás nem helyettesíti, csak léptékeiben kiterjeszti, hatékonyságában erősíti a tájérző ember érzékeit és lehetőségeit. így tekintve a távérzékelésre és a műszaki segédeszközökre támaszkodó régészet se távolodhat el a földtől. Az intenzív „tárgykitermelés" kedvező jelenség a majdani ismeretösszegzés számára. Ugyanakkor a tájhoz való közelhajlás, olyan finom archeológusi szikével, amilyennel a régészek nem elsősorban tárgyhagyó jellegű - állattartó - területen szárnyékok, karámok és kutak nyomait vizsgálták,5 a tájlátás élességét erősíti. Különösen, ha a látó szemet néprajzi és más kultúratudományi optika is segíti. Wicker Erikának az állattartással foglalkozó írása adta a végső ösztönzést arra, hogy külön cikkben foglaljam össze azon „közelhajló" tájmegfigyeléseim eredményeit és következtetéseit, amelyeket kultúrökológusként a csólyospálosi MÖF-EKI Tájbirtokon tettem a 2007 és 2013 közti időszakban. 4 GYŐRI-NAGY Sándor 2001/2013, ill. 2002/2010 5 WICKER Erika 2013 85-112. 307
