Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Művészettörténet - Horváth Roland: A Kecskeméti Kereskedelmi Iparhitelintézet és Népbank intézeti- és bérpalotájának építéstörténete és stíluskapcsolatai (1919–1912)
A Kecskeméti Kereskedelmi Iparintézet és Népbank intézeti- és bérpalotájának... összeg 6%-ban jelölheti meg.24 Az elnök ezt az ajánlatot közölte a városi főmérnökkel, hogy mint szakember, elfogadhatónak véli-e. A főmérnök méltányosnak találta az ajánlatot, de véleménye szerint a tiszteletdíjat nem a költségvetési összeg, hanem a kerülési végösszeg után kell meghatározni.25 A következő napokban az elnök személyesen tárgyalt Korbbal; többek között az építkezés részleteit vitatták meg, valamint Korb elfogadta tiszteletdíjának a kerülési végösszegből történő kiszámítását azzal a szerény kikötéssel, hogy ha a költség- vetési összeg alacsonyabb lesz, akkor az után kívánja azt felszámítani. Ennek tisztázása után az igazgató megbízta az intézet ügyészét, hogy készítse el a hivatalos kontralevelet, melyet 1909. július 7-én továbbítottak Korb budapesti irodájába - akkor a Klotild-palotában volt Korb Flóris építészirodája.26 Pacsu Mihály bankigazgató 1909. július 12- én bemutatta az igazgatósági tagoknak Korb válaszlevelét, melyben közölte a kontralevél tartalmának teljes elfogadását.27 Vagyis ezt az időpontot tekinthetjük a tervezési fázis kezdetének. Ugyancsak ezen a napon, vagyis július 12- én az intézet vezetősége építkezési szándékát a városvezetés tudtára hozta.28 AZ INTÉZETI- ÉS BÉRPALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A tervezéstörténet A fennmaradt tervekről egyértelműen leolvasható, hogy Korb 1909. október 25-én fejezte be az épület tervrajzait. Két nappal később, október 27-én délelőtt elutazott Kecskemétre, hogy terveit bemutassa az intézet vezetőségének. Korb az elkészült terveket ismertette az igazgatóság tagjaival. Az ötszintes két emelettel rendelkező bérpalotát akként tervezte, 24 A költségvetési összeget 300 ezer koronában állapították meg. 25 MNL BKML XI. 213.365/909. sz. igazgatósági határozat. 26 MNL BKML XI. 213.380/909. sz. igazgatósági határozat. 27 MNL BKML XI. 213.391/909. sz. igazgatósági határozat. 28 MNL BKML IV. 1908/a. Városi tanácsülések jegyzőkönyvei. 1909/11. 1909. július 12. városi tanács ülése: 18 620/909. sz. kérvény a járdamagasság megállapítása iránt. hogy az intézet helyiségei az első emeleten nyertek elhelyezést; ezen emelet fennmaradó részére, illetve a második emeletre kizárólag nagypolgári lakásokat tervezett. A földszint bérbe adható üzleteknek lett kialakítva, az ezekhez szükséges raktári és pincehelyiségekkel. Az általános ismertetés mellett Korb részletesen ismertette az épülethez szükséges berendezéseket, és kitért kiviteli kérdésekre.29 A vezetőség jóváhagyta a terveket, és megbízta az elnököt azok benyújtásával az építési engedély elnyeréséhez (2. kép).30 A Népbank 1909. október 28-án benyújtotta a városi tanácshoz az építési engedélyhez szükséges kérvényt. A Népbank vezetősége a kérvényben feltüntette az építkezés várható megkezdésének (1910. május 1.) és befejezésének (1911. augusztus) dátumát.31 A városi tanács november 29-én jóváhagyta a terveket, és a Népbank megkapta az építési engedélyt.32 A mérnöki hivatal által kiállított műszaki vélemény nem tette szükségessé a tervsorozat átdolgozását. Az északnyugati térfal később tervezett épületei erősen összhangban maradtak a Takarékpénztár és a Népbank palotáival - az evangélikus egyház bérháza, a katolikus egyház harmadik bérháza. 1910. február 7-én a kecskeméti evangélikus egyház tanácsa megbízta a „Fiatalok" csoportjába sorolható Mende Valér budapesti építészt egy új bérház megtervezésével, melyet a Takarékpénztár szomszédságában található telken kívántak felépíteni.33 A Jánszky - Szivessy építészpárosnak ugyanígy igazodnia kellett a Népbank terveihez, mikor 1910 tavaszán hozzákezdtek a katolikus egyház harmadik bérházának megtervezéséhez.34 1910. augusztus 15-én Korb elkészült a tetőalaprajzi és kémény-elhelyezési tervvel, a tetőszelvény és a huszártorony tervével, valamint a földszint módosított alaprajzával. A te29 A jegyzőkönyv nem sorolta fel ezeket a részleteket. 30 MNL BKML XI. 213.589/909. sz. igazgatósági határozat. 31 MNL BKML IV. 1908/b Közigazgatási iratok. Kereskedelmi Iparhitelintézet és Népbank, 2132/911. (Kecskemét th. város 29 330/909. sz. a. csomag és melléklet, 1909. október 28.) A kérvényhez eredetileg mellékelték a helyszínrajzokat és a tervrajzokat 1-1 példányban. 32 MNL BKML IV. 1908/a, 1909/11.29 330/909. sz. határozat. 33 Kecskeméti Lapok, 1910. február 8. 34 SIMON Magdolna 1987 185-188. (Simon Magdolna a bérház tervezésének idejét 1910 májusára helyezte.) 287
