Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Művészettörténet - Horváth Roland: A Kecskeméti Kereskedelmi Iparhitelintézet és Népbank intézeti- és bérpalotájának építéstörténete és stíluskapcsolatai (1919–1912)
Horváth Roland tőalaprajzi tervről kiderül, hogy az udvari folyosók fölé vasszerkezetű üvegtetőt tervezett az építész. A módosított földszinti alaprajz az első tervvel összevetve csupán abban tér el, hogy az Arany János utcai oldalon a pilléreket és a koszorúkat keskenyebbre tervezte Korb - ennek köszönhetően nagyobb portálokat alakíthattak ki. 1910. szeptember 15-én a mű- és építésvezetőséget irányító Patzó Márton építész, mint Korb Flóris alkalmazottja több tervet és számítást nyújtott be a városi tanácshoz.35 A kérelem külön érdekessége, hogy egyedül ebben található meg az építésvezetőség kecskeméti irodájának a címe: Széchenyi tér 4.36 1910. december 28-án a városi tanács felszólította a mérnöki hivatalt a járdamagasság megállapítására és kitűzésére.37 A mérnöki hivatal jelentése szerint az építkezés befejezésének legkésőbbi időpontja 1911. szeptember 6. A korábbi építési engedélyeknek megfelelően az épület minden műszaki és egészségügyi követelménynek megfelelt, így a mérnöki hivatal kiadhatónak ítélte meg a lakhatási engedélyt.38 1911. december 18-án a városi tanács a korábbi műszaki vélemények tudomásul vétele után kiadta a bérpalotára a lakhatási engedélyt. Ezen felül a városi tanács tájékoztatta a Vidéki Magyar Királyi Pénzügyigazgatósá- got a Népbank építkezésének befejezéséről, és a lakhatási engedély kiadásáról. Erre azért volt szükség, mert a fent nevezett intézmény foglalkozott a házadó-mentességi kérvényekkel.39 Összefoglalva a tervezéstörténet legfontosabb állomásait, láthattuk, hogy Korb Flóris 1909 októberében készült el a tervrajzokkal. Maga a bérpalota építkezése 1910 májusában vette kezdetét, és az épületet 1911 szeptemberében fejezték be. A lakhatási engedélyt a városi tanács 1911 decemberében adta ki. 35 A kérelemhez eredetileg 29 mellékletet csatoltak: a vasbeton alapozás terveit és anyagszámításait, az utcai pillérek terveit, a fedélszerkezet és kémények rész- letrajtait. A felsorolt anyagszámításoknak és terveknek csak egy kis hányada maradt fenn. 36 MNL BKMLIV. 1908/b 2132/911. 24 671 sz. kérelmek. 37 MNL BKML IV. 1908/b. 2132/911., 1473/910. sz jelzet. 38 Ua., mint a 35. jegyzet. 39 MNL BKML IV. 1908/b. 2132/911.33 037/911. sz. iratok. A kivitelezési munkákra kiírt versenytárgyalások A korszak gyakorlatát követve a munkálatok kivitelezésére versenytárgyalások keretein belül adott az intézet megbízást. Miután Korb elkészítette az intézeti palota részletes építési költségvetését, a Népbank 1910 februárjában országos pályázattal meghirdette az első versenytárgyalást, amely tíz munkacsoportot jelölt meg.40 A tervrajzokat, költségvetéseket, vállalati feltételeket és a mintadarabokat a Népbank igazgatóságán és Korb budapesti irodájában tekinthették meg az érdeklődő vállalkozók és építőiparosok.41 A helyi viszonyokra vonatkozó felvilágosításokat az intézet, a szakdolgokra vonatkozókat Korb adta meg az érdeklődőknek. Az ajánlatok benyújtási határideje 1910. március 1-je volt.42 Február 28-án megkötötték a palota lakásainak bérleti szerződéseit. Az épületbe tervezett valamennyi nagypolgári lakás, vagyis mind az öt bérlőre talált. Az első emeleti 2. számú lakás bérlője Kada Elek polgármester volt, aki a palota legnagyobb lakását évi 1 300 koronáért bérelte.43 Az első sorozati munkákra a megadott határidőig 28 ajánlat érkezett be. Az ajánlatokat a Népbank vezetősége továbbadta Korbnak, átvizsgálás és javaslattétel végett. Az első versenytárgyalást 1910. március 17-én tartotta meg a Népbank igazgatósága, melyen Pacsu Mihály bankigazgató megkérte az igazgatóság tagjait, hogy lehetőség szerint kecskeméti iparosokat részesítsenek előnyben - ezzel támogatva a helyi vállalkozásokat és műhelyeket. A versenytárgyaláson Korb is megjelent, hogy személyesen érveljen az ajánlattevők mellett. Az ajánlatokat az adott vállalkozó megbízhatósága és előnyös pénzügyi beadványa szerint csoportosította. Fontosnak tartotta, hogy kü401. Föld-, kőműves és elhelyező. 2. Vas 3. Különleges vas 4. Vasbeton 5. Kőfaragó 6. Ács 7. Cserépfedő 8. Bádogos 9. Szobrász. 10 Rabitz- és Monier-munkák. 41 Korb irodája ekkor még az Eskü út 5. szám alatt volt, ez a mai Szabad Sajtó út, a Klotild-palotában. 1911-től irodájának székhelye a Baross utca 74. sz. a. épület (Budapest, VIII.) - a második olyan beruházás, amelyet mai ismereteink szerint Korb építtetőként és építészként egy személyben jegyzett. 42 A Kecskeméti Lapok 1910. február 4-én és február 9-én, a Kecskeméti Újság február 6-án közölte a hirdetményt. Természetesen a Vállalkozók Lapja c. országos kiadványban is megjelent. 43 MNL BKML XI. 213.131/910. sz. igazgatósági határozat. 288
