Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Művészettörténet - Horváth Roland: A Kecskeméti Kereskedelmi Iparhitelintézet és Népbank intézeti- és bérpalotájának építéstörténete és stíluskapcsolatai (1919–1912)
Horváth Roland épületét és a római katolikus egyház bérházát, a „Dimó-féle" házat.3 A „Kaszinó-tömb" a tanulmány témáját tekintve különös fontossággal bír; egyrészt a „Dimó-féle" ház telkének egy részén épült fel a Népbank új épülete, másrészt a kisajátítási eljárás az új intézeti palota építéstörténetének közvetlen előzményét jelenti. A „Kaszinó-tömb" kisajátítása és szabályozása Nagyon egyszerű indok szólt a két épület elbontása mellett: a térfal északnyugati beépítési vonalát a Takarékpénztár (napjainkban a Nemzeti Bank székháza) főhomlokzata jelentette.4 Mivel a „Kaszinó-tömb" 20 méterrel túlnyúlt a beépítési vonalon, és túlságosan szűkre szabta a tér egységét, a városvezetés kívánatosnak tartotta elbontását.5 A szabályozási és kisajátítási eljárások ügymenetében az egyes városi bizottságok munkája nagy jelentőséggel bírt. Az első ilyen fórum a szabályozási bizottság volt, amely javaslatait felterjesztette a városi tanácshoz. Ezt követően a városi tanács megbízta a mérnöki hivatalt a szabályozási tervezet műszaki terveinek elkészítésével. E terveket javaslat formájában a városi tanács a törvényhatósági bizottság közgyűlése elé terjesztette döntéshozatalra. Amennyiben a közgyűlés e javaslatokat elfogadta, szükség volt a belügyminisztérium jóváhagyására, és ennek meghozatala után ismét a közgyűlés elé került a belügyminisztérium által elfogadott tervezet, hogy véghatározat születhessen az adott eljárásban.6 A későbbi érthetőség kedvéért tudni kell, hogy a Laczi-féle bérház az akkori városi beosztás szerint a III. tized 154. számú telkén, a Dimó-féle ház a III. tized 155. számú telken, 3 A fennmaradt korabeli fényképek és képeslapok tanúsága alapján egy kétszintes, egyszerű kivitelű, nyugodt homlokzatú, minden különösebb egyediséget nélkülöző korai neoreneszánsz épületről beszélhetünk. Az épület emeletén a Népbank saját helyiségeit csupán bérelte a katolikus egyháztól. 4 Épült 1876-ban Pártos Gyula tervei szerint, neoreneszánsz stílusban. 5 JUHÁSZ István 199913. 6 Terjedelmi okok következtében eltekintek az alsóbb fórumok (szabályozási bizottság, városi tanács) javaslatainak és döntéseinek részletes bemutatásától, csupán a véghatározatok szempontjából fontos momentumokra világítanék rá. míg a régi Városi Kaszinó a III. tized 156. számú telkén állt.7 A közgyűlés első alkalommal 1899. január 26-án hozott határozatot a Kaszinó-tömb körüli utcák szabályozási vonalának megállapításában. Az akkori Deák teret (napjainkban Szabadság tér) olyképp kívánták szabályozni, hogy a Takarékpénztári Palota Deák tér felé eső sarka a katolikus plébánia telkének sarkával kötessék össze, az így nyert egyenes képezte a szabályozási vonalat - vagyis azon telkek, amik ezen a vonalon túlnyúltak, a város által kisajátítandók lesznek.8 A határozatot akkori formájában a belügyminisztérium jóváhagyta.9 1907. június 26-án újabb határozatot fogadtak el a szabályozás ügyében. A végleges szabályozási vonalak elfogadása mellett a kisajátítási összegek kiszámítása és a Népbanknak a Dimó-ház kártalanítási árához való hozzájárulása is a javaslatok részét képezte. A szabályozási vonal megállapítására összesen öt javaslatot nyújtottak be, melyek közül a közgyűlés a Népbank igazgatójának, Pacsu Mihálynak a javaslatát fogadta el, amely 160 436 koronájába került a városnak. A közgyűlés által megszavazott határozatot ezt követően a város felterjesztette a belügyminisztériumnak jóváhagyás céljából.10 1909. május 27-én a második Wekerle-kor- mány belügyminisztere, ifjabb gróf András- sy Gyula jóváhagyta az 1907-es határozatot, amely tárgyánál fogva a szabályozási vonalat jelölte ki. A miniszteri leirat lehetővé tette Kada Elek polgármester számára a kisajátítási eljárás megindítását.11 A szabályozás szerint felmért telkek tulajdonost cseréltek; a Dimó- ház telkét jóformán teljesen a város vásárolta meg a katolikus egyháztól. Kárpótlásként a város eladta az egyháznak a régi Városi Kaszi7 A Laczi-féle bérház és a hozzá tartozó telek a Népbank tulajdonát képezte, melyre a későbbiekben még visz- szatérek. 8 A határozat kitér arra is, hogy az így kialakuló utcasarkok, mint a szabályozási vonal két vége, letompí- tandók lesznek, hogy a főtéri forgalmat célszerűen szolgálhassa. Ez a körülmény a Népbank terveinél még fontos lesz. 9 MNL BKMLIV. 1903/a. Kecskemét város törvényhatósági bizottságának 1899-es közgyűlési jegyzőkönyve. 40/899. 10 MNL BKML IV. 1903/a. 226/907. 11 MNL BKML IV. 1903/a. 352/909. 284
