Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Művészettörténet - Horváth Roland: A Kecskeméti Kereskedelmi Iparhitelintézet és Népbank intézeti- és bérpalotájának építéstörténete és stíluskapcsolatai (1919–1912)
A Kecskeméti Kereskedelmi Iparintézet és Népbank intézeti- és bérpalotájának... nó telkét a rajta található épületekkel együtt, habár azok is elbontásra voltak ítélve a városképbe nem illeszkedő megjelenésük és elhelyezkedésük miatt - hiszen a Városi Kaszinó telke is túlnyúlt a szabályozási vonalon. Az teljesen nyilvánvaló a szabályozási eljárás célját tekintve, hogy a városvezetés új épületek megépítését várta el a katolikus egyháztól és a Népbanktól. A törvényhatósági bizottság döntése alapján a Népbank tulajdonát képező III. tized 154. sz. telekhez az Arany János utcából a szabályozás folytán 63,1 négyszögöl területet csatoltak. Ugyanakkor a szabályozás szerint a fenti telekből a Deák-térhez 10,2 négyszögöl nagyságú területet csatoltak, vagyis a Népbank ennek következtében 52,9 négyszögöl területgyarapodásban részesült. 1909. november 16-án a város és a Népbank vezetősége megegyezett a végleges kártalanítási összegben: a négyszögölenkénti árat 1 171 korona és 81 fillérben állapították meg, vagyis a Népbank az 52.9 négyszögöl területgyarapodásért összesen 61 998,74 koronás vételárat fizetett a városnak.12 Az 1909. november 26-án tartott közgyűlés még nem hozta meg a véghatározatot a Kaszinó-tömb szabályozásának és kisajátításának ügyében. December 18-án rendkívüli közgyűlést tartottak, de mivel ekkor a bizottsági tagok nem jelentek meg akkora arányban, hogy jogérvényes véghatározatot hozhattak volna, azt elhalasztották a legközelebbi ülés idejére.13 Az előbbi helyzet ismétlődött meg a legközelebbi ülésen is, 1909. december 31-én.14 A sokak által várt - és egyesek által elhalasztani kívánt - véghatározat 1910. január 26-án született meg a kisajátítás ügyében. Kada Elek polgármester személyesen látta el a közgyűlés elnökének szerepét. A részleteiben bemutatott egyezségek jogerőre emelkedtek. A város kisajátította a római katolikus egyházközség III. tized 155. sz. a. telkét, az egyezségiig megállapított kártalanítási összeg ellenében (234 695,40 korona). A véghatározat továbbá kimondta, hogy a Városi Kaszinó telkéből a szabályozás szerint fennmaradó 92 négyszögöl terület, valamint a Széchenyi tér12 MNL BKMLIV. 1903/a. 352/909. 13 MNL BKML IV. 1903/a. 380/909. 14 MNL BKML IV. 1903/a. 415/909. bői 15 négyszögöl nagyságú terület díjtalanul, kárpótlás címén a római katolikus egyház tulajdonába ment át. Az egyezséget azzal a feltétellel fogadták el, hogy a város csakis azután fizeti ki a kártalanítási összeget, miután az egyház átadja a telken álló épületet. A véghatározat továbbá kimondta, hogy a Dimó-házat a katolikus egyházközség legkésőbb 1911. augusztus 1-jén köteles átengedni a város számára. Amennyiben a katolikus egyház hamarabb átveszi a kaszinó telkét építkezés céljából, ezért kárpótlást nem köteles fizetni a város számára, de az adott telken az építkezést 1912. november 1-e előtt meg kell kezdeni.15 A feltétel értelmében a Dimó-ház bérlői továbbra is használhatták az épületet, így a Népbanknak nem kellett elhagynia az épületet, és új helyiségeket bérelnie intézete számára. A bérházat végül a földrengés utáni hónapokban bontották le, nagyjából 1911 októbere körül.16 A véghatározat természetesen elismerte a Népbank fentebb felvázolt területgyarapodását. A NÉPBANK ÉPÍTKEZÉSÉNEK ELŐZMÉNYEI: A TELEKVÁSÁRLÁS ÉS AZ ÉPÍTÉSZ FELKÉRÉSE Az 1871-ben megalakult Népbank részéről a későbbi intézeti palota megépítésének irányába tett első lépésnek tekinthető az, hogy 1902. január 27-én az igazgatóság megvásárolta a Dimó-ház szomszédságában lévő egykori Laczi-féle bérházat. A szerződés szerinti vételár 75 ezer koronát tett ki. Az igazgatósági jelentés kifejti az ingatlanvásárlás közvetlen indokát: az akkori viszonyok között egyértelművé vált a városvezetés azon szándéka, hogy a Kaszinó-tömb kisajátítás alá fog kerülni. Ennek figyelembevételével határozott úgy az igazgatóság a részvényesekkel folytatott tárgyalásokat követően, hogy megvásárolják a Laczi-féle bérházat.17 * * * Meglehetősen rendhagyó módon került a telek és a rajta lévő ingatlan a pénzintézet tu15 MNL BKML IV. 1903/a. 23/910. 16 Az új korzó. Kecskeméti Újság, 1911. október 19. 17 A Kecskeméti Kereskedelmi Iparhitelintézet és Népbank igazgatóságának és felügyelő bizottságának jelentése és XXXII. évi zárszámadása 1902. január 1-től deczember 31-ig 1903 3. 285
