Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Helytörténet - Mák Kornél: Kecskemét kulturális ipara
Mák Kornél történetét meghatározó cselekményeket, amelyek ezen a tájon zajlottak, és emléküket a föld mélye hűen őrzi. Hangsúlyozta: „A magyar földnek ez a múltja, jelentősége, kötelességünké teszi, emlékeit megbecsüljük, és ránk rója azt a kötelességet, hogy kutassuk, keressük, mindazokat az emlékhelyeket, amelyek vonatkozásban vannak Hazánk földjeinek történetével. Ennek a feladatnak a kecskeméti múzeum jelesül megfelel." Majd így folytatta: „A modern múzeumnak azonban nemcsak műhelynek, hanem egyúttal demokratikus intézménynek kell lennie, amely megnyitja a tanulást." Végül reményét fejezte ki, hogy: „a múzeum amellett, hogy laboratóriumot szolgáltat a tudományos kutatás céljára, egyben didaktikus, demokratikus intézmény lesz, amely javára fog válni Katona városa kulturális fejlődésének." A megnyitón felszólalt Czakó Elemér államtitkár is, és elmondta: „Hiszem, hogy a kecskeméti múzeum vezetősége, mely igazán ritka szép, rendkívül értékes anyag felett rendelkezik, úgy fogja ezt a kincset felhasználni, hogy nemcsak mutat, szórakoztat, gyönyörködtet, hanem tanít és oktat is vele."3 A város kulturális szemléletének az alapjait a fenti sorok kifejezik, hiszen a demokratikus, a kultúrát fejlesztő oktató-nevelő, integráló színvonalas adottságok megvannak. Ez tette már a századelőn is sikeressé az elképzeléseket. Az akkori felelős vezetők, az értelmiség jól látták, hogy a különféle területeket összhangba kell hozni, ezek finanszírozása, hatásai kiegészíthetik, segíthetik egymást. Ennek jó példája a Városi Mozi épülete. Szintén Kada polgár- mestersége idején kezdték el építeni a Rákóczi úton az akkori Filmszínházat, a későbbi Városi Mozit, Mende Valér tervei alapján. Avatását 1913 októberében Kada Elek polgármester sajnos már nem érhette meg. Az impozáns épület az akkori Magyarország második létrehozott filmszínháza volt. A város a filmszínház üzemeltetésére pályázatot írt ki. A nyertes vállalkozónak a bérlemény üzemeltetésének bevételéből, az eredmény mértéke szerint (három összegsáv) meghatározott összeget kellett befizetnie. A befolyó összeget a városi ifjúság 3 GILA János 2013 154. testedzésére fordították.4 Ez jól mutatja, hogy a különféle területek integrált működtetése előremutató lehetőségeket rejt magában. A következő meghatározó időszak a kulturális, művelődési intézményrendszer megerősödése az 1970-es évektől a rendszerváltásig. Ekkor közel húsz meghatározó intézmény, műhely jött létre. Például a Forrás irodalmi folyóirat, a Nemzetközi Kerámia Stúdió. Olyan kiváló szakember- és művészgárda kezdte el a működését, mely a mai napig a város komoly rangját biztosítja. Napjainkban a törvényi változások miatt a Katona József Múzeum és a Katona József Könyvtár is a városhoz került. Mielőtt Kecskemét kulturális iparát elemeznénk, nézzük meg, hogy milyen területek integritására van szükség a kulturális javak fogyasztásának tekintetében. Tóth Ákos, a Kecskeméti Főiskola docensének most megjelent könyvében a kultúra finanszírozásáról a következőket fogalmazza meg. „Egy közösségen belül a kulturális javak fogyasztása során előfordul, hogy nemcsak a kulturális terméket, vagy szolgáltatást megvásárló személy hanem mások is részt vesznek a fogyasztásból származó előnyökből. Erre példaként említhetjük, hogy egy nemzetközi hírű kiállítás közvetett módon fellendíti az adott város idegenforgalmát, a szállodák kihasználtságát, a közlekedési társaságok forgalmát, a vendéglátóipart és még sorolhatnánk tovább. Nem véletlen, hogy egyre több statisztikai adatbázis a turizmust és az azzal egybekötött un. kulturturizmust külön tünteti fel."5 Tehát egy település kulturális „fogyasztha- tósága", kínálata, messze meghatározza más ágazatok lehetőségeit is, ennek feltétele a kulturális javak tulajdonosainak integrált együttműködése. Az önkormányzatok mellett a kultúra szereplőinek lebontása is többfázisú. A kreatív művészetek területén pl. az irodalom, a zene, a képzőművészet és az előadó-művészet. Partnerek lehenek a szűkebb értelemben vett kulturális mag iparágak, pl.: filmipar, múzeumok, galériák, könyvtárak, fotográfia. A tágabb értelemben vett kulturális iparágak: nemzeti örökségvédelem, kiadóipar és nyomtatott sajtó, média, zeneipar, televízió, rádió, 4 GILA János 2008 5 TÓTH Ákos 2013 31. 262
